Újra lecsaptunk és most az egyik bloggertársunkat faggattuk ki, aki író is egyben. Kiderítettük, hogy min dolgozik jelenleg, mit jelent számára a bloggerkedés, milyennek látja a mai irodalmi keresletet és sok egyéb érdekességet. Ha kíváncsiak vagytok, hogy ezekre mi a választ, akkor olvassátok el Haupt-Kutas Mónika válaszait.
Az interjút készítette:
Gréczi Nikolett "Niky"
Pálinkás Angéla "Angi"
és jómagam Menyhei Mónika "Moncsi"
Niki: A versekkel, hogy állsz? Szereted őket?
Móni: Kedvelem a verseket, főként a klasszikusokat, bár nem olvasom őket gyakran. Be kell vallanom, nem minden verstípussal vagyok barátságban, a szabadversek időként nem érik el nálam a hatásukat, de akkor már nyert az ügy, ha egy alkotásban meghallom a dallamot. Nem könnyű igazán szépet írni, mert nagyon kötött a formája. Ennek ellenére a mai kortárs alkotók közül is sokan vannak, akik rá tudnak erre érezni, és csodákat írnak.
Angi: Mikor kezdtél el bloggerkedni? Mit jelent a számodra a Bloggerkedés?
Móni: Ez egy érdekes dolog. A blogomat 2023. október végén indítottam azzal a céllal, hogy promotáljam az akkor újonnan megjelent első novelláskötetemet, és hogy népszerűsítsem az olvasást. A könyvajánlóim kezdetben erősen kritikai hangvételűek voltak köszönhetően annak, hogy a kéziratom igen szigorú szerkesztésen esett át, és ezen az élményen keresztül kezdtem nézni szinte minden alkotást, ami a kezembe kerül. Aztán egy Instagram reklámban szembe jött az MKMT és Sky, és hogy bloggereket keresnek. Gondoltam, miért is ne? Egy próbát megér. Őszintén szólva nem adtam magamnak sok esélyt. Amikor viszont Sky elolvasta a próba ajánlót, megtette az észrevételeit – nem mellesleg nagyon segítő, biztató és támogató módon –, ráadásul a párom is felhívta a figyelmemet, hogyha csak a hibákat veszem észre, akkor inkább ne is olvassak, akkor szépen újra átformálódott a szemléletmódom. Újra élvezettel olvasok, és arra törekszem, hogy a fontos mondanivalót, a szépet, a varázslatot lássam meg a könyvekben. Ezt jelenti nekem a bloggerkedés, ami majdhogynem mentőövként került az életembe, és biztos, hogy még sokáig szeretném folytatni.
Moncsi: Milyen érzés volt, mikor megjelent az első novellás köteted?
Móni: Hitetlenkedés, szívdobogás, izgalom, várakozás, boldogság. Ezek az érzések váltakoztak bennem az első kötetem megjelenésekor. Alig vártam. Hat hónap telt el a szerződéskötés és a megjelenés között, és abban rengeteg hullámhegy és hullámvölgy volt. Ám azt hiszem, a végén egy szép kiadványt kapott az, aki megvette, és elolvasta.
Niki: Milyen zsánert próbálnál ki legszívesebben mint író?
Móni: Azt hiszem, szívesen megpróbálkoznék a romantikussal, és nagyon komoly kutatómunka után az életrajzival, esetleg a történelmivel. Más íróktól engem leginkább ezek fognak meg. A spirituális és a lélektani az, amiben most is dolgoztam, és dolgozom, ez az alapvető zsánerem.
Angi: Milyen kéziraton dolgozol jelenleg?
Móni: Második, új könyvem éppen most vár a nyomdai munkálatokra Inanna címmel, amely egy idén év elején jobb létre szenderült, igen gazdag életúttal rendelkező, német barátnőmről szól. Nyár eleje óta pedig egy új kéziraton dolgozom, amiben azt vezetem végig, mi volt az útja eddig az életemben az írásnak, és hogyan keveredtem odáig, ahol most vagyok. A címe még nem publikus, de nagyon találó lesz szerintem.
Moncsi: Mit gondolsz, a mai olvasó világba melyik a legkeresettebb irodalmi zsáner/zsánerek?
Móni: Hű, ez nehéz kérdés. Korosztálytól, stílustól (nyelvezettől), és nemtől is függ. Sokakat érdekel a történelem, a fiatalok leginkább a young adult (ifjúsági) iránt fogékonyak, a nők nagy része a romantikust kedveli, és hatalmas sikere van egy ideje a családregényeknek és pszichológiai témájú könyveknek. Ha magamból indulok ki, nem is mindig zsánerben gondolkodom, hanem sokszor stílusban. Lehet egy könyv nagyon jó témájú, ha nehezen olvasható, mert olyan a megfogalmazása, és nagyon lelomboz, ha sok benne a hiba, és ez elveszi a figyelmet a mondanivalóról. Én szinte mindenevő vagyok, de azt most nem árulom el, melyik zsáner az, amit a legkevesebbet olvasok. Helyette inkább szívből ajánlom az MKMT-s könyveket, mert igazán sokszínű a kínálat, és bizton állíthatom, hogy mindenki megtalálja majd benne a neki tetsző alkotásokat.