kép forrása: pexels.com
66 éves, vidéki nagyi vagyok. Pár éve kezdtem el írogatni. Imádom az írás folyamatát. Kikapcsol, szórakoztat. Eddig 1 könyvem, A Domb című horrorregényem jelent meg e-könyv formátumban, a Little Fox kiadó jóvoltából. 11 regényt, 2 kisregényt és úgy 60 novellát írtam, melyek a laptopon hadrendbe állva varnak jobb sorsukra. A regényírás során több műfajban kipróbáltam magam. Írtam sci-fit, krimit, horrorregényt, családregényt, társadalmi regényt. Írásaimban a humor is jelen van, a mély érzésekkel együtt. Egy- két mesét és verset is elkövettem írói lettem során. Egy első, egy második helyezést nyertem irodalmi pályázatokon, valamint több novellám jelent meg a Marsbook kiadó antológiáiban.
KISMACKÓ
Elegáns öltözetű úriember sétálgatott az áruval megrakott polcok között. A vásárlás végeztével a pénztárak felé vette az irányt. Hoppá! Valamiről elfeledkezett! Vajon mit vegyen Mirabellának, az egy szem elkényeztetett, ám imádnivaló kislányának? Mert persze mindig az az első kérdése: "Apa, mit hoztál nekem?" Közben bámul rá csodára váró bociszemekkel. Muszáj vinni valamit a kis hercegnőnek! Kicsi még. Hadd örüljön! Elvégre mindenki csak egyszer gyerek életében. Miközben a játékrészleg felé tartott aranyos, csacsogó hang ütötte meg a fülét. Kissé kopottasan öltözött fiatal nő húzta maga után kézen fogva kislányát, aki talán éppen négy éves lehetett, mint Mirabella az ő kis hercegnője. Az asszony arcán vegyes érzések tükröződtek. Szomorúság. Sajnálat. A kislány sírós beszédéből azonnal kiderült mi ennek az oka.
- Anya! Az a kis Macika azt súgta a fülembe, hogy velem akar jönni! Ugye, megveszed majd nekem, ha kapsz sok pénzt?
Anyuka sietett megnyugtatni.
- Persze. Azonnal megveszem neked, amint lesz annyi pénzem. Most kapsz helyette valamit csillagom. Veszek neked finom csokit. Jó lesz így?
A kislány okos buksijában egymást kergették a mentő gondolatok. Miként lehetne az az aranyos, lógó fülű Macika a sárga bundájával, már most az övé?
- Nem kérem a csokit! Inkább a Macikát. Sóhajtotta lemondóan, mert azt a finom csokit is nagyon szerette. Anya egyre bánatosabb képet vágott.
- Arany bogaram! Nincs nálam annyi pénz! Tudod, a Macika nagyon sok pénzbe kerül. Abból lehetne tíz csokit is venni. De nekem csak egy csokira van pénzem. Megérted ugye?
A kislány szája lefelé görbült, de nem sírta el magát. Látszott, hozzá van szokva az ilyesfajta alkudozáshoz. A férfi furcsán vegyes érzésekkel nézett utánuk. Eszébe villant, az ő kis hercegnője, Mirabella micsoda fergeteges hisztit vágna le, ha ilyen választ kapna egy kérésre. Szemügyre vette a kis sárga Macikát. Tényleg imádnivaló! Bumfordi kis medvebocs. Élethű gombszemeivel aranyosan bámul maga elé. Gondolkodás nélkül lekapta a helyéről. Közben anyuka is osztott- szorzott magában. De hiába! Még a víz számlát is fel kell adni! Mégse lesz Macika. Most nem. A kislány buksijában ez alatt egy szörnyű gondolat merült fel. Azonnali megnyugtatást várt anyutól.
- Anya! Ugye, nem viszi el senki a Macikámat addig, míg neked sok pénzed lesz?
- Dehogy szívem! Az a te Macikád. Itt fog várni téged. - Nyugtatta meg a kislányt.
Belül abban reménykedett, talán van még elég lógófülű, sárga Macika az áruház raktárában. A kislány megnyugodva állt be a pénztár előtti sorba, anyu mellé. Mögöttük az elegáns úriember következett. Vigyázott nagyon, hogy a Macikát a háta mögé rejtse, míg a kislány és anyukája el nem távozik a pénztártól. Sietősen pakolta az áruját a szalagra. Sürgető tekintettel nézett a pénztárosra. Mire fizetett már sehol nem látta őket. A közelében felhangzó keserves sírásra oldalra kapta a pillantását. A kicsi lány szép kék szeméből ömlöttek a krokodilkönnyek. És rámutatott hüppögő sírással, anyja kezét rángatva.
- Anya! Nézd! A bácsi elviszi a Macikámat! - Anyja bánatosan nézett a férfira, majd a kezében tartott mackóra. A férfi elnevette magát, és feléjük tartott. Leguggolt a síró kislány elé, majd így szólt.
- Pont téged kerestelek kicsi lány. Képzeld el mi történt velem! Ott jártam a Macikánál és utánam kiáltott. Először nem hallottam, és még a kabátomat is megrángatta. Nagyon fontos dolgot akart mondani nekem. Tudod mit?
A kislány aranyosan nézett rá, felcsillanó szemekkel. A könnyek még folytak az arcán, de a kíváncsiság győzött felettük.
- Mit mondott a Macika?
- Azt mondta, kérdezzem meg a nevedet! - A kicsi hangosan kacagva vágta rá egyből.
- Kovács Vivien vagyok!
- Nahát! Éppen ezt a nevet mondta a Macika. Megkért, hogy vigyem őt hozzád, mert csakis a te Macikád szeretne lenni mielőbb! Tudod? Átadta a kislány kezébe a macit. Az boldogan szorította magához. A férfi és az anyuka, meghatottan mosolyogva nézett egymásra. Mert a legszebb dolog a világon a kisgyermek boldog mosolya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése