Oldalak

2025. január 29., szerda

A Három grácia interjúja F. Nagy Gáborral

 Ismételten új interjú született a három grácia azaz  Gréczi Nikolett "Niki", Pálinkás Angéla "Angi" és jómagam Menyhei Mónika "Moncsi" jóvoltából. Ezúttal F. Nagy Gábor írót faggattuk ki, akinek a verseskötetét megvásárolhatjátok a Helma kiadó weboldalán. 
A faggatózásunk során Gábor sok mindent elmesélt nekünk és bőséges választ adott. Remélem Ti is annyira élvezitek olvasni, mint mi élveztük elkészíteni nektek ezt. Sok mindent megtudhattok az emberről a könyv mögött. Jó szórakozást kívánunk hozzá. 


Niki: Ha jól tudom, Pásztón élsz. Mik a lehetőségek íróként Pásztón marketing - megjelenés terén?

Gábor: Igen, jól tudod, Pásztón élek, itt is születtem, viszont tulajdonképpen már a kezdetektől egyenesen az országos irodalmi életbe csöppentem, egy szépirodalmi (gyermekirodalmi) pályázat nyereményeként. Az első verses mesém, egy hosszabb elbeszélő költemény, a nyertesek műveiből készült antológiában jelent meg, ezzel pedig valamennyi nagyobb könyvterjesztő kínálatában elérhetővé vált. Ennek a pályázatnak köszönhetem azt is, hogy megismerkedhettem Csukás Istvánnal, Lázár Ervinnel és Dr. Balázs Tiborral, akik a zsűri tagjai voltak. Sok hasznos tanácsot, és még több biztatást kaptam tőlük. Innen indultam, aztán jött minden fokozatosan. Helyi segítséget, támogatást nem is kértem, nem is kaptam az irodalmi pályámhoz, így ilyen lehetőségekről nem tudok beszámolni. Néhányan azért már a városban és környékén is ismerik a könyveimet, és egyre több visszajelzést kapok a helyiektől is. Amit mindenképpen megemlítenék még, hogy a Gólyafészek és a Patak partján című versesköteteim a (pásztói) gyerekkorom emlékeiből merítenek, a gólyafészek az utcánkban volt (van), és a Mátrából Pásztóra érkező Kövicses patak partján lakom. A gyerekversekhez javarészt innen merítettem ihletet. Amúgy minden könyvem országos terjesztést megvalósító kiadónál jelent meg, a népszerűsítés, a marketing is kiadói feladat volt, a szerzőkre kevés teendő hárult ezen a téren, így rám is. Volt kiadó, amelyik saját terjesztői hálózattal, bolthálózattal is rendelkezett, mások pedig több nagy kereskedelmi lánc üzleteiben is árusították a köteteket, igen nagy példányszámban.

Angi: Mik a jövőbeli terveid írás terén?

Gábor: A lírai műfajok mindegyikét kipróbáltam már, az epikai és drámai műfajok közül még van sok, amelyekkel kezdeni szeretnék valamit. Két regényem van függőben, ezeket igyekszem folytatni, akadnak csiszolandó novelláim, meséim, de szívesen írnék akár színpadi műveket is még. Az átmeneti műfajok is vonzanak: a verses regény, a drámai költemény. Azért mégis a vers az én legkedvesebb műfajom, szeretek gyerekverseket írni, ezeknek az alkotása nagyon jó nyelvi játék is a számomra, és még mindig szeretek önfeledten rácsodálkozni a környezet rejtelmeire, az évszakok váltakozására, a természet szépségére, a minket körülvevő növények, állatok különlegességére, az apró csodák világára. Ezt kívánom átadni a gyerekeknek, az olvasóvá válásukat szeretném segíteni a jövőben is. És hogy mi születhet még, az nagyban függ attól is, hogy kapok-e kiadóktól, folyóiratoktól újabb felkéréseket. Ezeket mindig igyekszem teljesíteni.

Moncsi: Mit gondolsz melyik az a zsáner, amely úgy érzed közel van a szívedhez, és könnyen tudnál alkotni, és melyik az amelyikbe ki se próbálnád magad?

Gábor: A zsánerek közül közel áll hozzám a szépirodalmi regény, a történelmi regény, a sci-fi, a fantasy, a krimi, a kalandregény. Majdnem „mindenevő” vagyok. Ezekben szívesen alkotnék is, de a legszívesebben történelmi regényeket olvasok, ha már választanom kell, és ilyen regényt is írok éppen, amikor időm engedi. (Plusz még egy sci-fit is.) Romantikus regény és horror írását még kipróbálni sem szeretném.

Niki: Miért pont versek? Hogyan kezdődött?

Gábor: Ahogy már említettem, az első megjelenésem egy országos pályázat segítségével történt, 1997-ben, de az írás jóval előbb kezdődött. Először középiskolás koromban próbálkoztam versek írásával (1990-ben született az első vers). Ezek ösztönös irományok voltak, de hamarosan előszedtem a verstant, és utána már különféle kötött formákba tereltem a gondolataimat. Több füzetet írtam így tele, amikor már biztosan tudtam akár ütemhangsúlyos, akár időmértékes vagy szimultán versformában is alkotni. Megfogott a nyelvi játékosság. Először ez. Aztán megtörtem a formákat, és mással is kísérleteztem. Emellett rengeteg verseskötetet is olvastam. A költészet egészen beszippantott. Nem is a „vers” valójában, hanem a költészet maga, amely igazából megfogalmazhatatlan és örök. Hogy miért? Segít élni, benne van minden a világról, az időről, térről, ezeken kívülről és túlról. Semmi másban nincs ez így meg, legalábbis a betűk, a nyelv birodalmában nincs.

Angi: Melyik a kedvenc versed? Miért pont arra esett a választásod?

Gábor: Nagyon sok költő, rengeteg, számomra kedves versét mondhatnám, de mégis kiemelnék egyet: Radnóti Miklós erőltetett menet című költeményét. Ez az utolsó előtti verse, 1944. szeptember 15-én írta a bori lágerben, amikor erőltetett menetben haladtak Győr felé. Így, ilyen pokoli körülmények között, ceruzával egy noteszbe… egészen megrendítő, és zseniális vers. A kétségbeesés és a remény, a borzalom és az idill, a feladás és az élet, végül a túlélés határozott akarása; ezek mind ott vannak a versben. És az egész 13-14 szótagos „nibelungizált alexandrinokból” áll. Maga a forma is tartalmi mondanivalót hordoz. Még a szünetek is, amelyek kettétörik a sorokat, és ezzel a foglyoknak a menetben való elesését és felkelését érzékeltetik. Felfoghatatlan a számomra, hogyan tudta ezt ott és így megírni… Minden tiszteletem az övé.

Moncsi: Mit gondolsz mi kell ahhoz, hogy több emberhez eljusson egy-egy irodalmi mű? Melyik marketing módszer lehet jó?

Gábor: Hogy mi kell a sok olvasóhoz való eljutáshoz? Mindenekelőtt kell egy jó könyv, az sose árt. (Amúgy egy ismert szerzői név sem.) Aztán olyan (tőkeerős) könyvkiadóval kötött szerződés, amelyik a könyvterjesztésben, könyvmarketingben is profi. De leginkább segíthet egy olyan kiadónál megjelenni, amelyik saját terjesztési hálózattal rendelkezik. Ez jó alap, hogy sokakhoz eljuthasson a könyv, az már más kérdés, hogy ez csak keveseknek adatik meg, és ha sikerül is, az a megkötött szerződéstől függ, hogy ebből egy szerző mennyi hasznot realizálhat. Ismeretlenek nyilván eleve jóval kevesebbet. Ettől függetlenül vagy ezzel párhuzamosan is akár, ott van még a jó öreg módszer: a pénz, pénz és pénz. Ha van belőle bőven a szerzőnek. Jól jöhet egy profi könyvmarketinges megbízása, figyelemmel arra, hogy a könyv nem egy „sima” termék. Segíthetnek a közösségi oldalakon fizetett reklámok, a célzott online jelenlét, a televíziós, rádiós szereplések. Ott van még a tartalommarketing (blogok, cikkek, videók készítése, közzététele), az e-mail-marketing, a nem csak „szokásos” könyvterjesztő hálózatba való bekerülés (lásd bevásárlóközpontok), az ehhez szükséges kapcsolatok kiépítése, illetve a Könyvtárellátó Kft. (ha a kiadó velük is köt bizományosi szerződést, már ha elfogadják a könyvet). És az átütő, tartós siker még így sem garantált, sőt. Jó kezdeményezésnek tartom a magyar könyv is magyar termék mozgalom (MKMT) megalapítását, mert magyar szerzők magyar nyelven írt könyveinek népszerűsítést végzi, változatos segítő megoldásokkal. Nem véletlenül léptem be én is, támogató íróként. Ezen a könyvpiacon bizony minden segítség jól jön.

Ja, és egy rapsztár vagy rocksztár azért bátran belevághat a könyvkiadásba is, ha van megírt vagy megíratott könyve. Ott a siker és a nagy eladott példányszám garantált.

2025. január 28., kedd

Naszvadi Judith - Dylan D. Tides: Verscsere

Szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek, a Helma kiadónak és a MKMT Mozgalomnak, hogy lehetőséget biztosítottak arra, hogy elolvashassam Naszvdi Judith – Dylan D. Tides: Verscsere című közös kötetét. Érdekes volt olvasni és látni azt, hogy két különböző ember hogyan is oldja meg a feladatot és azt, hogy az adott képbe mit lát bele.

Naszvadi Judith – Dylan D. Tides:
Verscsere


Tartalom:

„Verscsere.
Ízlelgessük ​kicsit ezt a szót, vajon mit is jelenthet?
Számomra két csodálatos költő remek verseiben való tobzódást.
A Verscsere egy kuriózum.
Két nagyon kreatív ember egyszer csak álmodott egy nagyot, hetekig felváltva választottak egy képet, majd mindketten írtak róla egy-egy verset, amit aztán elcseréltek, mi, lelkes olvasóik pedig alig vártuk, hogy kitegyék a közösségi oldalukra. Bizton állítom, gyöngyszemek születtek hétről hétre!
Judith és Dylan nagyon sokat jelent nekem mint ember, és mint költő egyaránt. Sosem tudnék, de nem is akarnék választani, melyikük költészete áll közelebb a szívemhez. Mindig büszkeséggel vegyes örömmel tölt el, ha új írásuk születik. Így vagyok ezzel most is, mégis, minden elfogultság nélkül szeretettel ajánlom mindenkinek ezt a kötetet, aki nyitott a költészet játékosságára, a nézőpontok különbözőségére, és aki szeretné kicsit jobban megismerné a két költőt.
Hiszen verseikben teljes valójukban ott vannak, csak ki kell tárnunk a szívünket, hogy megláthassuk őket a verssorokban elbújva.

/Nagy Ildikó, költő/”

Véleményem:

Hálás vagyok, hogy kezemben tarthattam ezt a nem mindennapi verses kötetet, ami magába is különleges. Már csak azért is, mert két különböző ember látásmódját mutatja be.

Ez az a dolog, ami érdekessé teszi ezt az egészet, a másik pedig az a játék, amit együtt kezdtek el. Hogy mi is volt ez a játék? Nem más, mint ugyan arról a képről verset írni, hogy ki mit hoz ki belőle.

Meg kell mondanom élveztem és volt, hogy elgondolkoztam, mégpedig azon, hogy hogyan lehet egyire hasonló vagy ennyire mást belelátni egy képbe. Mintha nem is azt a képet látnák mind a ketten, és éppen ez volt a lények.

Eme verses kötet három részből áll.

 Judith szemszögéből íródott versek.

Ebben a részben lényegesen érezhető volt számomra az írónő elhivatottsága és tapasztalata a szakmája iránt. Hiszen úgy vettem észre, hogy némelyik verséből ez visszaköszön, és olyan szinten, hogy az ember elé tükröt tart és ez elgondolkoztatott. Nem is kicsit. Érdekes volt látni, hogy a múlt emlékeit, a jelen pillanatait és a jövő reményeit milyen módon fűzte be a sorok közé.

Olyan gondolatokat adva át a vers szerető embernek, amelyek egy egész életen át elkísérik majd őt.

 Dylan szemszögéből íródott versek.

Dylan része számomra hatalmas meglepetést tartogatott. Na nem azért mert férfi, és mert verseket ír. Mert ugye rengeteg nagyszerű férfi költőt ismerünk a magyar irodalom világából. Inkább azért lepődtem meg rajta, mert versei rengetek érzelmet rejtenek magukba. Van, hogy olvasás közben könny szökött a szemembe. Olyan érzelmeket csempészett bele, mint a gyász, az elhagyatottság, a szerelem, az újrakezdés, és a gyerekei iránti szeretete.

Az ő verseiben is megtalálható a múlt, a jelen és a jövő.

Sokszor úgy éreztem, hogy a múltjából veszi az ihletett. Az ő gondolatai és szavai is elgondolkodtassa az olvasót.

 A képek

A képek, amelyeket a játék alatt felhasználtak, és megihlették a szerzőket. Így mint kívülálló ember olvasás közben és után is elgondolkoztam azon, hogy ők ezeket a gondolatokat, hogyan is látták bele ezekbe a képekbe. Mert még én is mást láttam benne. Nem hiába mondják azt, hogy amit a képeken látsz az lakozik a lelkedben.

És a két írónak különleges lelke van ahogy a verseik is azok. Olvassátok és éljétek át őket. Mert nem mindennapi alkotások.

2025. január 23., csütörtök

Előolvasás: K.D. Niki: Kapj el! (Romano testvérek I.)

Nem lehetek elég hálás és szerencsés, hogy még megjelenés előtt bizalmat szavazott nekem K. D. Niki és lehetőséget biztosított nekem arra, hogy még megjelenés előtt elolvashassam, a hamarosan megjelenő Kapj el! (Romano testvérek I.) című könyvét, amely egy sorozat első része. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez a kötet nem váltott ki belőlem érzelmeket, mert váltott nem is keveset. Sokszor szorult össze a szívem, vagy folyt végig egy könnycsepp az arcomon.


K. D. Niki
Kapj el!
(Romano testvérek I.)


Tartalom:

Christian Romano vagyok, és van egy szabályom: Soha senkibe ne bízz meg!
De ez csak addig működött, amíg ő be nem lépett az életembe.
Miatta felrúgtam az egyetlen szabályomat, és elfelejtettem, hogy az én szakmámban az óvatosság a legfontosabb.
A családomon kívül senki nem került még annyira közel hozzám, mint Vanessa Martinez Díaz. A végzetem.

Vanessa Martinez Díaz vagyok, és hírszerzőként dolgozom.
Az első feladatom egy veszélyes bűnöző elfogása, aki nem más, mint Christian Romano.
El kellett volna nyernem a bizalmát, de elbuktam, mert egy hatalmas falat húzott maga köré. Ennek ellenére, amikor egymás szemébe nézünk, úgy érzem, semmi sincs veszve.
De nem a szerelem az elsődleges célom, hanem az, hogy a rács mögé juttassam.

Vajon Vanessának sikerül végrehajtania a küldetést? Vajon Christian meg fog nyílni egy idegennek? Az érzelmek, vagy a hivatás győzedelmeskedik?
Két véglet létezik, nyersz vagy veszítesz, rajtad múlik, hogy döntesz.
Ők vajon jól döntöttek?

Vélemény:

Ez a második könyv, amit olvastam és nagyon élveztem. Látni, hogy képes a fejlősésre és egyre bátrabban mer témákhoz nyúlni és szárnyalni ebbe a világban, ahová ő belépett. Chriastian és Vanessa története szíveket fog ketté tépni és újra összerakni. Most elég hétköznapi és kemény témához nyúlt, és már előre látom, hogy ezzel a regénnyel kapcsolatban nem mindenki fogja osztani a véleményem. De ez így is van rendjén mert ilyen is kell. Az érzelmi hullámvasút kavalkádja mellett, amely érezhető a két főszereplő mellett a mindennapi problémák és a saját maguk által állított akadályokkal is meg kell küzdeniük. Sokan csak egy kellemes olvasmánynak fogják találni, viszont, aki itt is a sorok mögé lát, az majd rá fog jönni, hogy sokkal több ez, mint egy kém és egy drogkereskedő kapcsolata. Sokan azt fogják mondani ilyen nincs, viszont ha majd belegondolnak akár utólag is a történtekbe, rá fognak jönni, hogy nem minden az, aminek elsőre látszik.

Tetszik az, hogy jobban megismerhetjük Christian múltját, és megtudhatjuk azt is, hogy hogyan is került bele ebbe a világba.

A sorozat ezen részében a szerelem, a bizalom és a család játszik nagyon fontos szerepet. A férfi karakterünknek van egy mottója, mely szerint ne bízz meg senkiben. Ez nem csak a munkája miatt fontos a számára, hanem a múltjának egy bizonyos részei miatt is.

Itt feltettem magamnak egy kérdést, amelyre szerintem egykönnyen nem fogom megtalálni a választ, és ezért is tudtam azonosulni a karakterével, mert én is bizalmatlan vagyok. Lehet nem annyira, mint ő, de azért egy bizonyos szinten mindenképp. A kérdés pedig az volt: Vajon én mit tettem volna a helyében? Hogy viszonyultam volna azokhoz a személyekhez, akiket szerettem és családomként tiszteltem mégis átvertek?

Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Hiszen a világban nap mint nap 1-2 ember szembeszül ezzel a ténnyel vagy találkozik a kérdésekkel.

Vanessa és Christian kapcsolata nem egy tündérmese, nem éppen az történik, amire vágyunk, mégis úgy érezzük, hogy a részesei vagyunk. A karakterek lehet, hogy néha erőszakosak vagy naivak, de ez mind emberi tulajdonság, amellyel az ember az utcán is találkozik.

Mégis az írónő úgy tudja ezeket ábrázolni mint kevesen. Lehet, hogy helyenként úgy érezzük, hogy ez lehetetlen, ilyen a valóságban nincs. De akkor gondolkozzunk el nyitott elmével azon, hogy valóban így van ez. Egy érmének csak két oldala van, de mindkét oldal kimenetelének a vége számtalan.

De ismétlem önmagam, semmi és senki sem az akinek mutatja vagy láttatja magát. A dolgok mélyére kell ásni.

2025. január 22., szerda

Oláh Tímea: Utazás a lelekem körül Rögös utakon

Először is szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek és a MKMT Mozgalomnak, hogy lehetőséget biztosított számomra elolvasni Oláh Tímea: Rögös utakon című verses kötetét. A versekben megtalálhatóak az érzések és a spirituális elemek is egyaránt.


Oláh Tímea:
Utazás a lelkem körül
Rögös utakon

Tartalom:

Oláh Tímea vagyok, író és költő. Rímekbe írom az érzéseim,
álmaim és gondolataim, hogy szavaimon keresztül
megérintsem a lelket, és elkalaúzoljam az olvasót egy varázslatos utazásra.
Írásaimban megtalálható a vágyakozás, a szeretet,
a fájdalom és a remény finom összjátéka.
Öröm számomra, hogy a betűk varázslatos világával életre tudom kelteni az érzelmek gazdag palettáját,
és megoszthatom mindezt veletek, kedves Olvasóim.
Legyetek részesei az írásaimból szőtt történeteknek, és hagyjátok, hogy szavaim
által szívetekbe lopjam magam!

Vélemény:

Oláh Tímea verseskötete tele van olyan verssel, amely elgondolkoztatja az olvasót. Hiszen verseiben nem csak az érzelmek, érzések és vágyak jelennek meg, hanem a spirituális világ elemei is.

Vannak olyan versei, amelyek útmutatóként is értelmezhet az ember.

Akadt egy-két verse, amely nagyon megérintette a lelkemet. Ezek a versek a barátságról, a szerelem/szeretettről és az új élet reményéről szólnak.

Egyik verse különösen megfogott, amely az időről szól. Hiszen elgondolkoztatott és rá kellett jönnöm arra, hogy tényleg jó lenne néha megállítani az időt és megélni a pillanatott. Amire sajnos sokszor nincs ideje az embernek.

Ez a verseskötet tükröt is tart az olvasója elé, hiszen egy más perspektívából is bemutatja az életet. Egyik versében olyan kérdéseket tesz fel az írónő, amire akarva vagy akaratlanul is válaszol magában az ember.

Érezni egyes versein, hogy ezek emlékből születtek meg, és tapasztalta azokat az érzéseket, amelyeket leírt.

Nem csak sima versek benne, hanem útmutatók is, sőt levelek önmagunkhoz, a lelkünkhöz vagy egy kitalált baráthoz is.

Mindenki, aki szereti a verseket megtalálja itt a maga kedvencét.

2025. január 20., hétfő

Előolvasás: Sky S.T. : Vigyázat! Férjhez megyek! (Vigyázat! III.)

Szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek, a Helma kiadónak és az MKMT Mozgalomnak, hogy ismét bizalmat szavaztak nekem, és lehetőséget biztosítottak arra, hogy újabb utazást tehessek Ditte világába még a megjelenés előtt. A Vigyázat! című sorozat újabb részét volt szerencsém elolvasni, amely a Vigyázat! Férjhez megyek! címet viseli. Ez a rész pörgős, humoros és eseménydús kár lenne kihagyni.


Sky S. T.
Vigyázat! Férjhez megyek!
(Vigyázat! III.)


Tartalom:

,,Adam megismerkedik Ditte szüleivel, aztán Bertie-vel, a volt vőlegénnyel, majd Sátán cicával is. Ditte szülei mégsem tudnak összeházasodni, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincsenek elválva. Jagoda felderíti a tábornokot, és annak ellenére, hogy Ditte ismét letarolja Eric dokit, az mégis beleszeret Lénába. És ez még csak a kezdet! Sky S.T. (Sütő Éva) fergeteges vígjátéka ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt."

,,Letehetetlen, fergeteges írás! Dőltem a nevetéstől! A leghumorosabb történet, amit valaha olvastam, beleértve az első két részt is."
Pálinkás Angéla könyvblogger

,,Imádom ezt a sorozatot! Ditte még a betegségben szenvedőknek is segít a humorával és a beszólásaival. Felvidít, új életre kelt és meggyógyít. Ezt a részt sem szabad kihagyni, mert pörgős, rejtélyes és olyan igazi Dittés."
Menyhei Mónika könyvblogger"

Vélemény:

Az írónőnek hatalmas köszönettel tartozom azért, hogy ismét betekintést nyerhettem Ditte világába még a megjelenés előtt. Ez a rész sem volt hiányos akcióba és humorban.

Az tetszik nekem ennél a sorozatnál is a legjobban, hogy minden ott folytatódik ahol az előző rész véget ért. Így mindig tudja az olvasó, hogy hol is tart a történet.

Már nagyon kíváncsi voltam arra, hogy az írónő mit tartogat még a szereplőink számára. Egy szemernyi kétségem sem volt abból a szempontból, hogy nem lesz könnyű utazásuk. Sőt sok akadály és meglepetés vezeti majd őket az úton. De ennyi humorra és fordulatra nem számítottam. Szinte csak úgy faltam a sorokat és oldalakat, hogy mi fog következni még.

Még betegen is jólesett olvasni, és a nevetés gyógyír. És amint tudjuk a legfontosabb az, hogy a betegnek jó kedve legyen, mert ez vezet a gyógyulás útjára. Még ha közben fuldoklik is a nevetéstől.

Ditte most is hozta a formáját és nem hazudtolta meg önmagát. Ebbe a részben nem csak balesetet okozott, de elő is idézett. Szerintem nem akarnánk Ditte rossz oldalán állni mi olvasók sem. Mert ki tudja mit találna ki nekünk ez a nő.

Adam hát hatalmas türelemmel megáldott egyén, ami valljuk be csak a hasznára válik mindig. Hiszen nem csak Ditte mellett de a családja mellett is nagy szüksége van rá.

Imádom a Kowalszky családot. Nincs olyan rész, amikor ne történne valami.

De Jogoda mindig megpróbálja megoldani a dolgokat. A legtöbb esetben sikeresen.

De a legjobban az tetszik, hogy a régi szereplők is feltűnnek időről időre. Sőt, hogy az állatok sem maradhatnak ki.

Ez a egyik kedvenc sorozatom az írónőtől. Alig várom már, hogy újabb utazásra induljak Dittével, vagy elolvassam újra a részeket.

Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy jót nevetni, és nem fél a kihívásoktól (hasi izomláztól).

Hiszen ez a történet sokkal több humort, akciót és meglepetést tartalmaz, mint az előző rész. De minden egyes rész maga a csoda. Szem nem marad szárazon utána.

2025. január 18., szombat

Katie Miller: Lélek Krónikák

Szeretném megköszönni a Helma kiadónak, Sky S.T. írónőnek és az MKMT Mozgalomnak, hogy lehetőséget biztosított arra, hogy elolvashassam Katie Miller: Lélek krónikák című spirituális és önismereti könyvet. Ez a kötet tele van rengetek olyan tanáccsal, amely szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat, a lelki békénket és segít a pozitív irányba terelni minket.

Katie Miller:
Lélek Krónikák
Az Univerzum gyűrűjében

Tartalom:

A ​Lélek Krónikák az Univerzum gyűrűjében című könyv egy lenyűgöző
olvasmány, amely a spiritualitás, az önfejlesztés és a lélek utazásának
mélyebb megértésére inspirál A könyv szövege a lélek karbantartásáról és a
belső világ felfedezéséről szól, miközben különféle univerzális témákat
érintek közben.
Hogy kiknek ajánlom?
A spiritualitás iránt érdeklődőknek, ha érdekelnek a lélek és az önismeret
mélyebb aspektusai. Segít a belső világod felfedezésében.
Az önismereti munkát végzőknek: mert számos eszközt és gondolatot kínál az
önfejlesztéshez, ami segíthet abban, hogy jobban megértsük saját érzéseinket
és a világban való helyünket.
A művészet és filozófia kedvelőinek: mert nyelvezete és stílusa olyan olvasók
számára is vonzó lehet, akik értékelik a művészies kifejezést és a filozófiai
elmélyülést.
Különleges élményt keresőknek: azok számára, akik kalandra vágynak és
nyitottak az új élményekre, mert ez a könyv izgalmas utazást kínál a lélek
mélységeibe.
Miért érdemes még elolvasni?
Mert a Lélek Krónikák nem csupán a szavak játékáról szól, hanem mélyen
elgondolkodtató tartalommal bír. Képes olyan összefüggéseket feltárni,
amelyek során az olvasó saját tapasztalataihoz tud kapcsolódni. Közvetlenül
szólít meg, bátorít arra, hogy nézzünk szembe a bennünket foglalkoztató
kérdésekkel, és ez inspirál a növekedésre.
Összességében kiváló választás mindazok számára, akik keresik a választ a lét
mélyebb értelmére, és szeretnének egy kicsit eltöprengeni a lélek rejtelmein.

Véleményem:

E kötet elolvasása után sok mindenen elgondolkoztam, hiszen az írónő, olyan dolgokra mutat rá, amiket sokszor természetesnek veszünk. De még sem lehet annak venni, hiszen mindenért meg kell dolgozni. Nagy hangsúlyt fektet a pozitív gondolatokra, a szeretetre és önmagunk megismerésére. Mert ha valamennyire is megismered önmagat, tisztába jössz azzal, hogy mit szeretnél elérni. Milyen célokat tűzz ki magad elé, emellett milyen és mennyi munka kell annak az eléréséhez.

A pozitív gondolatoknak sokszor tényleg gyógyító ereje lett. Csak sajnos a jót sokszor nehezebb bevonzani, mint a rosszat. Mégis kemény munkával sikeresek lehetünk.

Katie Millet írónő éppen erre próbál rávilágítani és megmutatni azt, hogy ez hogyan is lehetséges. Mire kell figyelni és mit kell elengedni. Bár az elengedés nehéz dolog, mégis sokszor az egészségünk és lelki békénk miatt szükségünk van rá.

Szóval egy érdekes és véletlenül sem egyszerű olvasmányt olvastam.

Elgondolkoztatott, és elindított egy úton, amely magam megismerése felé vezet. Bár egy helyen olvastam, hogy egy embernek néha egész élete alatt nem sikerül megismerni teljesen önmagát. Hisz mindig változik. De vannak olyan szerencsések, akiknek sikerül megismerni magukat, és ebben segít az írónő.

Sokszor hangsúlyozza, hogy a pozitív gondolat és a szeretet mindig segít, bármilyen nehéz helyzetben is kerülünk.

És ami még a legfontosabb az, hogy merjünk élni, lépni a céljaink és álmaink felé. Mert csak mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk elérni azt, amit magunk elé kitőztük.

Hálás vagyok, hogy olvashattam a könyvet. Köszönöm, az írónőnek, hogy ennyi mindenre rávilágít.

Ami a legjobb az, hogy nem csak szakszavakat használ, hanem olyanokat is, amelyet az egyszerű ember is megért. Úgy szól az olvasójához, mint a barátjához, egyszerűen de őszintén.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a spirituális és önfejlesztő könyveket. Higgyétek el, tud újat mutatni.

2025. január 14., kedd

Mesés ősz

Szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak, és a Helma kiadónak azt, hogy lehetőséget biztosítottak egy nem mindennapi mesekönyv elolvasásához. A könyv az Mesés Ősz címet viseli. Több írója is van a könyvnek.


Mesés Ősz


Tartalom:

Hat ​szerző 11 meséjével találkozhat itt az olvasó. Közös bennük, hogy mindegyik ősszel játszódik. Ám nem mindenki örül a közelgő évszaknak: Tél fia, Zimankó, megpróbálja megakadályozni az érkezését, egy szorongó kis levél pedig a saját lehullásától fél. De ők is rájönnek, hogy az ősz, a változás sok szépséget tartogat. Az évnek ezen időszaka örömöt hozhat például az itt rekedt gólyáknak vagy az elhagyott kertben sütőtököt találó egérkének, de még Sanyi is ekkor köt barátságot a csipkebogyó érését ellenőrző Eperkével.
Habár ezekben az őszi és halloweeni hangulatot idéző mesékben megjelenhetnek boszorkányok, szellemek, pókok, denevérek, fekete macskák, sőt akár egy csontváz is, riadalomra még sincs ok! Vidám történeteikkel csupán nevetést csempésznek a szobába – és talán némi sütőtökillatot.
Szívd magadba a színpompás ősz mesés hangulatát!
A kötet szerzői és a kiadó is minden jutalékot, azaz a teljes könyv árát a Szurikáta Alapítvány részére ajánlotta fel.
https://szurikataalapitvany.hu/


Véleményem:

Egy igen különleges mesekönyvet tarthat az olvasó a kezébe. Hisz ezek nem csak mesék, és nem csak gyermekeknek szólnak. Itt szó szerint felnőtt írt felnőttnek mesét. És pont ez teszi ezt a kötetet különlegessé, sőt a kisebbeknek és nagyobbaknak is van „játék” benne.

Érdekesen és szövevényesen oldották meg a feladatot az írók. 3 kívánság és egy mese, minden kívánság más és minden mese tanulságos, elgondolkoztató.

Alsó tagozatos gyerekeknek ajánlanám ezt a kötetet, már csak azért is, mert a legtöbb mese iskolás korú gyermekekről szól.

Ami érdekes nem csak az ősz körül kering minden, hanem a gyerekek által kedvelt csokit vagy csalunk ünnep körül is forog, ami nem más mint a Halloween.

Némelyik mese aranyos és megmosolyogtassa az ember, némelyiktől kicsit megborzong.

Szóval már itt kiderül, hogy mind más reakciót vált ki az olvasóból. Remélem az írók hamarosan jelentkeznek a következő évszakkal és azt is elolvashatom.

Mert valljuk be minden évszakban, minden időszakban kell a mese és a varázs, ami elrepít a szőnyeg hátán.

2025. január 1., szerda

Novella: Garajszki Rozika: Első nap a munkahelyen

Garajszki Rozika
Első nap a munkahelyen


Hú. Kapkodom, de már hiába rohanok. Legalább tíz percet késtem. Hogy ez a francos autó is pont ma adta meg magát. Már a folyosón megyek a vezérigazgató irodája felé. Lassítok, menet közben kissé kifújom magam. Már úgyis mindegy. Ilyen pechem is csak nekem lehet. Mindjárt első nap késve érkezni az új helyemre. Az igazgató irodája előtti titkárság ajtaja nyitva. Halkan kopogok, de nem látok senkit. Egy lépéssel beljebb merészkedem. A hátsó helységből lép elő egy csinos barna, korombéli negyvenes hölgy. Hozzám hasonló megjelenésű, csak én szőke vagyok. Igaz festett. Egy kisebb tálca van a kezében, amivel csap egyet, miközben rám figyel. Megszólítom.

- Elnézést kérek. Az igazgató úr bent van már? Nyolcra kellett volna jönnöm. Vár engem.

- Igen, már bent van. Már belekezdett egy aktuális aktába. De jó, hogy ideért! Már elkezdtem készíteni a főnök kávéját. Fejezze be, és öt perc múlva vigye be neki! Én megyek vissza a másik irodába, mert eddig úszom a melóban. – mutat a szabad kezével a feje fölé. Kezembe nyomja a tálcát, és már viharos léptekkel távolodik is. Még az ajtóból visszaszól. - Egy cukor és kevés hab!

A kis helységből hallom a presszógép jellegzetes hangját. Már le is főtt a kávé. Most mi a fenét csináljak. Leteszem a táskám a titkárnői asztalra. Elkészítem a doppingszert ahogy a hölgy mondta, és elindulok az iroda felé. Kopogok.

- Jöjjön! - hallom bentről a főnök pattogó hangját. Benyitok. Egy hatalmas tárgyaló asztal mögött ül az igazgató, és körötte szanaszét papírhalmaz. Rám néz egy pillanatra. - Á! Köszönöm. Tegye le oda a kisasztalhoz, és hozza be nekem az amtek aktát. – és már hajol is vissza a papírjai fölé.

Értetlenül nézek rá, és lépek felé egyet. Be szeretnék neki mutatkozni, de ő nem várja meg, hogy megszólaljak, hadarja tovább.

- Ott lesz az alsó zárható szekrényben. Keresse meg gyorsan! - És már a kezével hessegető mozdulattal mutatja, igyekezzem. Bizonytalanul, de elindulok az aktáért. Kell pár perc, mire megtalálom, mert a titkárnő még mindig nem jött vissza. Meg egyébként is egészen másként van ráírva. Am-Tech-pro. Nem volt kit kérdezzek, de biztos ez az. Beviszem, leteszem az asztalára. Megint szólnék, mi járatban jöttem, de ő megelőz.

- Rögtön átnézem! Maga addig nézzen bele a kinti gépbe. Tanulmányozza át a rendszert. Nézze meg azokat az oldalakat, ami magát érinti.

És már megint int a kezével, sürgősen húzzak el. Kimegyek. Gondolom hagy felkészülni, mielőtt megbeszélnénk a továbbiakat. Bekapcsolom a gépet, megnyitom a cég kezdőoldalát. Termelés, ügyvezetés, könyvelés, belföldi értékesítés, külföldi értékesítés. Helyben vagyok. A többi egyelőre nem érdekel. Megnyitom a külker oldalt. Rengeteg dolgot tudok meg, és az értékesítési adatokat szemlélve lenne pár ötletem. Megnyitom a belföldi értékesítést is. Azt látom, ott más cikkek is vannak, mint a külkerbe. Ezek szerint nem exportálnak mindent, amit gyártanak. Már éppen néznék utána, milyen cikkek vannak a termelésben, mikor csörög a titkárnői telefon. Látom belső hívás. Nem veszem fel. Nem az én dolgom. Egy pillanat múlva felpattan az igazgatói iroda ajtaja.

- Jöjjön be! – meglepődöm a sürgető erőszakos hangon, de azonnal megyek. Ép csak belépek, már löki is a szöveget. - Erre kellene egy olyan választ írni, ami csak sejtetné, hogy üzletet kívánunk velük kötni, de még nem tartalmaz konkrétumokat. Még utána szeretnék nézni bizonyos dolgoknak velük szemben! Fogalmazza meg, és hozza be a kinyomtatott levelet! Utána törölje le a gépről, mert ez titkos anyag. Nem kerülhet ki!

A kezembe nyomja a titkos anyag fölső négy lapját, és megint ugyan az a kézmozdulat. Szabályosan kihesseget az irodából. Már gondolkodom, szeretnék e tényleg ennél a cégnél dolgozni, de belenézek a papírokba. Oké. Ez az én asztalom, az én témám. Lehet így szeretne próbára tenni? Egy olyan frappáns levelet fogalmazok, amiben kilátásba helyezem az üzlet majdani létrejöttét, de már előre kérek bizonyos engedményeket. Higgyék azt, miattuk nem jön máris össze a megállapodás. Beviszem az igazgatóúrhoz. Csendbe maradok amíg olvassa, de igazán nehezemre esik. Nem szoktam ilyen bánásmódhoz. Most is mikor végig olvasta, már emeli is a fejét, mondja a véleményét. Ha rosszat mond, esküszöm kisétálok, és örökre itt hagyom.

- Ez nagyon jó. Ügyes volt! Nem is gondoltam, hogy ilyen kincset találok. Mindjárt első napján képben van. Pedig ez igazán a külkeres vezető hatásköre lenne. Anikó! Ugye jól emlékszem? Maga Anikó? -Csóválom a fejem, hogy nem, de mielőtt meg tudnék szólalni, már mondja tovább. - Ezt nem lehet emailben küldeni, postázza ajánlottként!

A kezembe nyomja azt a lapot, amit én megírtam. Visszatolom elé, és most szólalok meg először a nap folyamán, pedig már dél is elmúlt.

- Akkor talán lenne szíves ellátni egy szignóval! - Míg ír, kérdez.

- Ja! És Anikó! Erről a papírról jut eszembe, mert ez az ő feladata lesz majd! Nem jött reggel egy hölgy? Valami Csilla?

Na most már elég! Kinek néz ez engem?

- Én vagyok Csilla. - A kezem nyújtom felé, amit először csak néz, de nem nyúl felé. Leengedem. Hátha nőkkel nem fog kezet. Egyre inkább érzem azt, nem akarok itt dolgozni. De azért bemutatkozom. Van nevem a szakmámban, sok helyen ismerik. Legalább tudja, ki hagyta faképnél. - Császár Csilla vagyok! A külkereskedelmi osztályvezetői állásra jelentkeztem. Reggel kellett volna találkoznunk a megbeszéltek szerint. De azóta nem szánt rám szinte egyetlen percet sem!

A férfi csak néz. Nagy barna szemeit úgy erőlteti, mintha rosszul látna. Még a fejét is hátra szegi.

- Maga nem az új titkárnő?

- Nem. A titkárnő reggel a kezembe nyomta a tálcát, hozzak önnek kávét, és eltűnt. Azóta se láttam.

- Az új titkárnő? - Majd gondolkodik egy picit. - Nem. Egy új ember nem tesz ilyet. Az Ilonka lehetett. Hogy nézett ki?

Adok a nőről személyleírást, ő pedig elnézést kér a félreértés miatt, majd megerősíti az elgondolását.

- Igen. Ő az. Csak addig helyettesít nálam, amíg én nem találok megfelelőt. Ma kezdett volna valami Anikó. Jöjjön. Bemutatom önöket egymásnak a reggeli hölggyel. Ilonka ugyanis a maga titkárnője lesz.

Most én nézek furán egy pillanatig, de gyorsan kapcsolok. Ennyi félreértést egy napra. Ha most odamegyek a vezérrel, és ő bemutat, az égő lesz szegénynek. Eszembe jut valami.

- Nem szükséges velem jönnie. Már láttuk egymást. Csak azt mondja meg, melyik szobába menjek.

Megkapom az eligazítást. Összeszedem a holmim a titkárnői székből, és elindulok. Az ajtó félig nyitva, a barna hölgy a gépére figyelve veri a billentyűzetet. Tényleg dolgozik. Bekopogok. Felnéz és kérdez.

- Segíthetek?

- Igen. Főzhetnél nekem egy kávét. – mondom kicsit huncutul mosolyogva, és nyújtom felé a kezem. Már előre oldani szeretném a tuti benne kialakuló majdani feszültséget. - Császár Csilla vagyok. Hová cuccolhatok?

- Jaj, elnézést. Ne haragudjon! - Elpirul. Az arca hasonlít a piros körömcipőm színéhez, csak nem fénylik annyira. Nem győz bocsánatot kérni, miközben ő is bemutatkozik. - Tamás Ilona. - De rendesen zavarban van, hol rám néz, hol meg a padlóra.

- El van nézve. Én nem mondtam, ki vagyok, te meg már a munkádra koncentráltál. Hörpintsük fel azt a békítő kávét, és beszéljük meg a továbbiakat! – úgy gondolom, mégiscsak adok ennek az új munkahelynek egy esélyt.

Surovec Róbert: A halál gépezete (A halál anatómiája II.)

Szeretném megköszönni Surovec Róbertnek, Sky S.T. írónőnek és a Helma kiadónak, hogy lehetőséget biztosítottak nekem arra, hogy lehetőségem ...