Interjú Pálinkás Angélával a legújabb MKMT nagykövettel

Sokszor nem egyszerű a bloggerek dolga, hiszen mindenki azon van, hogy elérjen egy bizonyos szintet, amit maga elé kitűzött. Így van ezzel a mostani interjú alanyom, Pálinkás Angéla is, aki az Angi könyves blogját vezeti. Szerintem most már elért az évek alatt egy olyan szintre, ahol elismerést érdemel. És ezt most meg is kapta az MKMT Mozgalom által, hiszen a napokban kapta meg a Nagyköveti címet. Kevés az ilyen blogger vagy akár magánember, aki ezt eléri. Így számomra öröm, hogy most kicsit tudtunk beszélgetni vele, ebben az interjúban.

Mindenkinek példakövető az ő munkássága, hisz nem csak remek és őszinte blogger, hanem csupa szív lány is. Vagyis én ilyennek ismertem meg őt.

Kedves Angi szeretnék neked gratulálni a nagyköveti címhez. Mint irodalom kedvelő ember és blogger is kiérdemelted. Mit éreztél akkor mikor megtudtad ezt a hír?

Angi: Amikor megtudtam a hírt örömömben és meghatódottságomban elsírtam magam. Legmerészebb álmaiban sem gondoltam volna, hogy a bloggerkedésemmel idáig eljutok. Megtiszteltetés a számomra, hogy immáron Nagykövetként is részt vehetek a mozgalom életében. Hálás szívvel köszönöm a bizalmat.

A te munkád a mozgalmon belül széles körű. Rengeteg mindenben részt veszel a zsűrizésekben, az insta csatornát egyedül viszed, és a tiktok csatornát is felesben viszed velem. Mennyi időt vesz számodra ez igényben? Szerinted mivel lehetne feldobni még ezeket?

Angi: A videók készítése, több időt vesz igénybe ez esetben órákról beszélünk, mint egy - egy kép készítése. Igyekszem mindennap foglalkozni az oldallal, lehetőleg előre dolgozni, tervezni. Úgy gondolom, mindig van hova fejlődni, mégtöbb izgalmas könyves tartalommal tovább tudnánk fejleszteni az oldalt.

De ugye, mint segítő és mint nagykövet ez mellett blogger is vagy. Hogyan jött ez az ötlet, hogy kipróbáld magad, mint blogger?

Angi: A bloggerkedés a szívemhez nagyon közel álló írónő Erica Anthony biztatására léptem erre az útra. Többször kacérkodtam a gondolattal, hogy mi lenne ha, de végül mindig elvetettem. Egy tartalmas beszélgetésünk során, ahol mindvégig bíztatott kezdtem bele a bloggerkedésbe.

A rengeteg könyvajánlón kívül, rengeteg csodás videót és képet készítesz. Nem gondolkoztál el azon, hogy neked ezzel kellene főállásban foglalkozni? Mit gondolsz erről megérné?

Angi: Nagyon szeretnék főállásban ezzel foglalkozni, imádok képeket készíteni. Ezekre különös figyelmet fektetek, a természetben is rengeteget fotózok. Nos, hogy ez mennyire érné meg erről az anyagi részéről nincsenek információim.

Elég sok írónak írtál már eddig is véleményt. Volt olyanra példa, hogy valakinek nem tetszett a véleményed és éppen ezért beléd kötött? Vagy valamilyen nehézségbe ütköztél miatta?

Angi: Szerencsémre legyen mondva, de eddig még sosem ért semmilyen negatív vélemény, vagy nehézségbe ütközés.

Amikor elkezdtél blogolni, milyen cél lebegett előtted? Mindig is a magyar írók népszerűsítése volt számodra a lényeg?

Angi: Az első pillanattól kezdve a hazai szerzőink lebegtek a szemem előtt. Természetesen nem vagyok elzárkózva a külföldi írók elől sem, hiszen több külföldi szerző könyve is kapott helyet a polcomon. De számomra, mindig is többet jelentenek a magyar írók és írónők. Amikor belekezdtem a bloggerkedésbe elsődleges célomnak a hazai szerzők munkásságát szerettem volna megismertetni és megosztani az oldalon, de mindemellett az olvasás szeretetét is szeretném hírül vinni a nagyvilágba.

Te a kezdetektől támogatod az MKMT Mozgalmat. Hol találtál rájuk? Milyen érzelmek vezettek arra az elhatározásra, hogy egy ilyen lendületes és színe csapat tagja légy?

Angi: Kovács Ágnes a mozgalom egyik Nagykövete jóvoltából keresett meg engem Dvariecki Bálint és Sky S.T. írónő, akik a mozgalom alapítói. Az első pillanattól kezdve bizalmat szavaztam nekik, nem is volt kérdés, hogy szeretnék én is csatlakozni és tagja lenni ennek a csodálatos csapatnak.

Milyen érzés volt részt venni számodra, mint zsűri a Legyél Te is író pályázaton? Milyen tapasztalatokat szereztél e téren? Mit gondolsz mennyire lesz népszerű a legújabb Legyél Te is író pályázat?

Angi: Fantasztikus érzés volt részt venni a Legyél te is író pályázaton zsűritagként. Felemelő érzés volt elveszni, belemerülni a mesékbe amiket a jelentkezők írtak. Ami a legfontosabb volt a számomra ebben a pályázatban, amire leginkább megtanított, hogy soha ne adja fel az ember az álmait. Bízom benne, hogy az idei pályázaton is rengeteg résztvevő lesz és sokak érdeklődését felkelti, ami által tollat ragadnak és megalkotják a saját meséjüket.

Mi a véleményed a mai irodalmi piacról? Kellene vagy lehetne változtatni rajta a jó irányba? Ha igen te hogyan tennéd?

Angi: A mai irodalmi piacot hullámzónak gondolom, de legfőképpen a rossz irányba tudnám besorolni. Ezt azért is gondolom így, mert nem kapnak elég figyelmet hazai íróink, a másik szempontból pedig azért, mert a mai fiatalok nem olvasnak eleget. Bízom benne, hogy ezek a dolgok változni fognak pozitív irányba. Véleményem szerint a magyar írók igazi gyöngyszemek és sokkal jobbra tartom őket, mint a külföldi szerzőket.

Ha 3 élő íróval és 3 elhunyt íróval tudnál találkozni még az idén, akkor kikkel ülnél le kávézni/teázni és miért pont velük?

Angi: Jelenleg elhunyt íróink közül egyet választanék és ő nem más, mint a nemrégiben elhunyt R. Kelényi Angelika. Angelika munkásságát mindig is nagy figyelem övezte én a Caroline Wood sorozatának lettem a rabja. Nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen írásaival mindig jobb kedvre derített, olyan élményekkel gazdagított, melyek a mai napig velem vannak. Mélyreható írásai, mind tanító jelleggel bírnak, amelyekből erőt és energiát tudunk meríteni mi olvasók.

Élő íróinkból viszont nem is tudnék csak hármat választani. Elsőnek Mira Sabo írónőt említem meg, hiszen az ő könyve volt az, amely elindított engem az olvasás világába. Másodikként Erica Anthony írónőt, akinek a biztatására elindítottam a blogomat. Harmadikként Sky S.T. írónőt, akinek végtelenül hálás vagyok mindenért, a történetei pedig elképesztően viccesek és ellenállhatatlanok. A három írónőn kívül még sok szerzőt feltudnék sorolni. Mint pl: Lexie King, Elena Honoria, Borsa Brown, Anne L. Green, Baráth Viktória, Papp Csilla, Hugyec Anikó, Fejős Éva, N. Fülöp Beáta, Sebők Hanga, Anne Raven, Komlós Kinga, Marilyn Miller, Ella Steel, Gabriel Russ, Csörgő Iván és még sokan mások.

Még egyszer szívből gratulálok neked Angi ahhoz, hogy a MKMT Mozgalom Nagykövete lettél. További sok sikert kívánok, és azt hogy érd el az álmaid és a céljaid. Kellemes ünnepeket!

Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket, megtisztelő a számomra, hogy interjút készítettél velem. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

Angi könyves blogja

Interjú Pető Fannival "Fay"-val az egyik legújabb MKMT Nagykövettel

Néha az ember azt hiszi, hogy csak azok tesznek valamit az irodalom világáért, akik ezt nyilvánosan teszik. De kevesen beszélnek a háttérben meghúzódó emberekről. Ilyen személyt szeretnék nektek bemutatni, aki a napokban megkapta az MKMT Mozgalom Nagykövete címet és nem véletlen. Ő nem más, mint Pető Fanni „Fay”, aki a háttérben tevékenykedik szorgalmasan, pedig eredetileg csak Sky S. T. munkáját tervezte segíteni, hobbyból. De a hobbyból mára hivatás lett, elkötelezettség.

Reméljük egyszer majd végleg előbújik a háttérből, és azt is, hogy munkájával még sokáig segíti a mozgalom működését.

Te egyike vagy azoknak a személyeknek, akik már a Mozgalom létrejövetele előtt beleláttál a tervekbe, elképzelésekbe. Mit gondoltál akkor erről a kezdeményezésről?

Fay: Őszintén szólva nagyon jó ötletnek tartottam, de nehéz kivitelezésnek is. Sky S.T. csak akkor csatlakozott a kiadóhoz, s a HELMA is meghatározott keretek között működött, ha szabad így mondanom. Természetesen, amiben csak tudtam segítettem Sky-nak a szervezésben és a tervezésben, valamint a médiában való reklámozásban, de a lehetőségeink korlátozottak voltak, így lélekben felkészültem arra, hogy bármikor kaphatok egy levelet, miszerint sajnos ez ennyi volt. De hála nagyszerű alapítóinknak és munkatársaim fáradhatatlan munkáinak ez a levél, legnagyobb örömömre, sohasem érkezett meg. És lám, hova jutottunk!

Mi ösztönzött arra, hogy segítsd az MKMT Mozgalom munkáját, és mi tart itt? Hiszen ez egy önkéntes munka, ami egyre kevésbé divatos mostanság.

Fay: Nincs kimondottan olyan dolog, ami ösztönözne. Ha mindenképpen meg kellene határozni valamit, talán a folyamatos kihívást, az irodalom és a könyvek szeretetét, esetlegesen a jó társaságot mondanám. Ez talán nem az, amire a legtöbb ember számított, de tényleg nincs nagyon más. Szerintem ez inkább személyiség kérdése az én esetemben. Sky tudja talán a legjobban mennyire nehezen mondok nemet bármire is, így mondhatjuk, hogy jelen esetben ezen „önkéntes munkánál” is hasonló a helyzet.

Mit gondolsz, mint háttérben dolgozó ember, aki belelát a kulisszák mögött folyó munkába, mi lenne az a lökés, ami még inkább előre lendítené a mozgalmat?

Fay: Több munkatárs mindenképpen a listán szerepelne, s talán egy nagyobb költségkeret is. Soha nem volt titkolt dolog, hogy viszonylag kevesen vagyunk, akik a háttérmunkával foglalkozunk, így sajnos sokszor versenyt is futunk az idővel, hiszen több ember munkáját kell egy-egy személynek elvégezni. Véleményem szerint a Mozgalom nagyon jól felismerte már az elején, hogy a közösségi médiában, a Facebook-ban, az Instagram-mon a Twitter-en és hasonló platformokon viszonylag nagy figyelmet lehet felkelteni, s a fiatalok nagyrészt már ezeket az oldalakat követik figyelemmel. Ezen weblapok minél nagyobb és megfelelő módon való kihasználása nagyot tud lendíteni a Mozgalomon és annak lehetőségein.

Ha jól tudom könyvtáros szakra jársz az egyetemen. Mi vezetett téged erre az útra? Mindig is ez szerettél volna lenni? Mit gondolsz, ez mennyire könnyíti meg a munkádat a mozgalomnál? A tanultakból mennyit viszel át a mindennapokba?

Fay: Hogy pontos legyek informatikus könyvtáros szakon tanulok, s remélhetőleg fél év múlva diploma is kerül a kezembe. Miként is kezdődött? Gyermekkorom óta imádtam a könyvek és a számok világát, sokáig csak matematikatanárként tudtam elképzelni magam. Közben sokszor vetettem lapra kisebb-nagyobb verseket, novellákat, s bár mindig nagyon élveztem kreativitásom ezen kifejezésének módját, de tudtam, hogy ez nálam hobbinál sohasem lesz több. Érettségi után az ELTE matematika szakot céloztam meg, de sajnos nem nyertem felvételt. Édesanyám főnöke, aki kicsi korom óta ismer – tudott verseimről, novelláimról és az könyvek iránti szenvedélyemről – javasolta: ha ezek a dolgok érdekelnek, miért nem próbálom meg e kettőt kombinálni? Ez jó ötletnek is bizonyult, s örökké hálás is leszek Neki érte!

Tudás szempontjából a Mozgalom és az egyetem számomra kéz a kézben járnak. Mind a két oldal nagyon sok tapasztalattal és információval lát el, melynek kamatoztatása oda-vissza működik. Az egyetem száraz tananyagai érthetőbbek, átláthatóbakká válnak, hiszen pontosan tudom milyen sok munka egy kézirat teljes megszerkesztése, egy borító elkészítése, a sok egyeztetés, hogy mindenkinek megfelel-e minden változtatás és így tovább. Másrészt a Mozgalom háttérmunkásaként ért el a „megvilágosodás”, miszerint tényleg szükség van ezen dolgok megtanulására. Érthetőek és kézzelfoghatókká váltak azon problémák, amikre az iskolapadban csak legyintettem, s feleslegesnek vagy éppen értelmetlennek ítéltem.

Most, hogy újra meg van hirdetve a Legyél Te is író pályázat, mit gondolsz mekkora érdeklődésre lehet számítani? Te zsűriztél az első ilyen pályázaton is, és a díjátadón is kivetted a részed rendesen. Milyen érzésed volt ezzel kapcsolatban? Mi a véleményed a Legyél Te is író pályázatról?

Fay: Már az első Legyél Te is író pályázaton részt vevők száma is hatalmas meglepetést okozott, hiszen egy teljesen új, kialakulóban lévő mozgalom első pályázatáról volt szó. Hiszem, hogy ez csak az első lépések egyike volt. Remélem a következő pályázat, mely már kiírásra került, mégnagyobb tömegeket mozgat meg, kicsiket és nagyokat egyaránt.

Hatalmas megtiszteltetésnek éreztem, hogy felkérést kaptam a beérkezett pályázatok elbírálására és a zsűriben való részvételre. Öröm volt látni a fiatalok és a felnőttek arcát is, amikor díjazásban részesültek. Véleményem szerint ez egy fantasztikus lehetőség volt számukra lapra vetni kreativitásukat és mások elé tárni saját, elképzelt világuk egy kis darabját.

Te inkább a háttérben meghúzódó ember vagy, avagy egyszerűen csak így alakult, hogy kevesebb nyilvánossággal járó feladatot vállalsz?

Fay: Egy kicsit talán mindkettő, ha szabad így fogalmaznom. Az általam végzett munkák nem kívánnak nyilvánosságot, bár őszintén szólva nem is nagyon bánom. Bár ismerőseim szerint sokat változtam, de még mindig nehézségeket okoz a közszereplés. Tipikusan az a személy vagyok, aki idegenek vagy nagyobb tömeg esetén egy-egy „hangos megnyilvánulást” ezerszer elpróbál a fejében, s még így is megremeg a hangom, izzad a tenyerem és ha váratlan kérdést kapok bumm… teljes blokk.

Szívből szeretnék neked gratulálni ahhoz, hogy ilyen fiatalon megkaptad a Magyar Könyv is Magyar Termék Nagyköveti kinevezését. Mikor megtudtad, hogy Te vagy az egyik szerencsés mit éreztél?

Fay: Hálát, megtiszteltetést, örömöt, büszkeséget. Mindig is tisztában voltam azzal, hogy Sky S.T. nagyra tartja a munkámat, s most már tudom, így van ezzel a többi MKMT tag is, akikkel időközben közös projekten dolgoztam vagy leveleket váltottam. Ez a kinevezés számomra egyértelműen ezt támasztja alá.

Milyen érzés ilyen nevek mellett tudni a sajátodat a MKMT Nagykövetek gárdájában, mint Nemere István, K. Kormos Noémi, Kakucsi-Csernák Zoltán és a többi MKMT nagykövet? Gondoltad volna, hogy egyszer egy ilyen címmel értékelik a munkádat?

Fay: Igazából most, az interjú végére realizálódott csak bennem, hogy ez tényleg hatalmas dolog. Büszkeséget érzek, hogy ilyen nagy nevek mellett szerepelhetek. Számomra ez egy NAGY karácsonyi ajándék, egy csoda.

Most pedig, ha lehetne 3 kívánságod, mit kívánnál magadnak?

Fay: Nagyratörő álmokkal nem rendelkezem, de természetesen számomra is vannak olyan dolgok, melyeket szeretnék a magaménak tudni.

Idő – Amiből sosincs elég, vagy legalábbis sose annyi, hogy mindent kipróbáljak, amit szeretnék.

Lehetőség – Az érem másik oldala. Szeretek új dolgokat kipróbálni, s nincs olyan, ami legalább egy kicsit ne érdekelne, minimum elméleti szinten. Aztán pont az egyre több „hobby” és az ezek miatti egyre kevesebb idő miatt ezek a lehetőségek is egyre jobban fogyóban vannak, s elárulom: utálok választani közöttük.

És talán mind közül a legnagyobb és mégis a legegyszerűbb: minden álmom valóra váljon!

Szeretnék még egyszer gratulálni a Nagykövet kinevezéshez, és egyben köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérést. Sikeres vizsgákat és kellemes ünnepeket kívánok neked. Sok sikert a továbbiakban.

Ismételten köszönök szépen mindent, legfőképpen az interjút és az érdeklődést! Kellemes ünnepeket és a mostaninál is jobb évek kívánok Neked és az Olvasóidnak / Követőidnek is.