Egy csésze kávé Rebecca Reeddel

Az egy csésze kávé című rovatom újabb részében a sokoldalú Rebecca Reed írónőt szeretném nektek bemutatni, mint embert. Sokat beszélgetek az írónővel és úgy érzem őt is be kell mutatnom, hiszen több zsánerben is jelent már meg regénye.

Az írónő első regénye romantikus regényként került az olvasók elé elektronikus kiadásban az Ágenda kiadó gondozásából. Azóta több regénye is megjelent.

Nem régóta van jelen a könyvpiacon, mégis sokan szeretik az LMBTQ zsánerben íródott regényeit.

De kevesen tudják róla azt, hogy mennyire egy jószívű és segítőkész ember. Elárulom nektek, hogy ő nézi át a cikkeimet, hogy minél kevesebb hiba legyen benne. Ezért nem lehetek neki elég hálás.

Az írónőnek a családja a legfontosabb a való életben. Szeret sütni és főzni mellette kertészkedni. Rengeteget olvas, és sok írónak segít a bétázásban.

Én Rebecca Reed írónőt a Beszélgessünk az írókkal csoportból ismerem, ahol tartott már bemutatkozó napot, illetve több könyvét is reklámozta már. Amire büszke lehet az, hogy a Maxim kiadó egyik pályázatán első helyezést ért el, és hamarosan elkezdődnek a szerkesztői munkálatok.

Mint embert nagyon tisztelem, mert amit a fejébe vesz azt el is éri. Őt a segítőkészség hajtja előre.

Sok dologról lehet vele beszélgetni, és mindig jó tanácsokkal látja el az embert.

Legnagyobb vágya, hogy visszaköltözzön a szülőfalujába, ahol a családja is él.

Több regényen is dolgozik egyszerre. A Neon sorozatnál érezte azt igazán, hogy megtalálta azt a zsánert írás terén, ami igazán közel áll a szívéhez, ez nem más, mint az LMBTQ. Sajnos környezetében kevesen értik meg ezt az oldalát, többen is megkérdezték tőle, miért ebben alkot. A válasz egyszerű, mert erről is írni kell, sőt én személy szerint örülök a választásának.

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mit is szeretek benne a legjobban azt felelném, hogy a humorát. Mert minden negatív dologban meglátja a jót, és legyen bármilyen nehéz is az élete, a humora mindig megmarad. Nem fél segítséget kérni, ami nagyon jó, és meghallgatja az ember véleményét. Nyit az olvasói felé. Elmondása szerint nem tudja jól marketingelni magát, de szerintem ez nem igaz, hiszen a részletek, amelyeket megoszt a könyveiből, mindig felkelti az olvasók érdeklődését. Legyen szó heteró vagy meleg regényről. A regényeiben mindig elrejt valami tanulságot, amelyet az olvasó csak akkor vesz észre, ha nyitott szívvel és lélekkel olvas.

Ezt a megjegyzést maga Rebecce Reed tette hozzá az írásomhoz:

Nem sokat javítok Mónika posztjain. Ez az ő személyes blogja, így meghagyom az ő aranyos és egyedi mondatalkotásait, hisz ez az ő hangja.

Rebecca Reed hivatalos oldala

Jack T. Frankman: Véres rituálé/A téboly nyomában

Szeretném megköszönni Nora Book kiadónak és Jack T. Frankman írónak a lehetőséget, hogy recenzióként elolvashattam a nemrégiben megjelent pszicho-thriller kisregényeit. A könyv két különálló kisregényt tartalmaz.

Jack T. Frankman:

Véres rituálék/ A téboly nyomában

Tartalom:

Véres rituálék:

Az egész a keleti parton, a New Yorki metropolisban kezdődött… A fiatal nő holttestét a Hudson folyó vize sodorta partra, és a szakszerű rendőrségi analízis ugyan használható nyomokat is rögzít, de a tettes személye mégis a titokzatosság ködébe burkolózik… Aztán az elkövető újra lecsap, ezúttal egy férfi az áldozat és a New York-i rendőrség nyomozói csak azt a tényt konstatálhatják, hogy sorozatgyilkos után nyomoznak.

A gyilkos utáni hajszát átveszi az FBI, a gyilkossági ügybe pedig hamarosan bekapcsolódik Frank Cooper filozófus-magánzsaru is.

A téboly nyomában:

A gyilkosságok elkövetési módszere általában azonos, de nem minden esetben. Több nyom miatt ezért az FBI ügynökeiben felmerül az a kérdés˗konzekvencia, hogy talán nem csak egy elkövető után nyomoznak?

Ám a jelek arra utalnak, hogy Téboly nyomára akadni embert próbáló feladat!

De nem csak az FBI és a magánnyomozó akarja kiiktatni a kéjgyilkost! A Chicagói maffia is érdekelté válik az ügyben, és bérgyilkost fogad az FBI által csak Tébolynak nevezett sorozatgyilkos likvidálására!

Hamarosan az FBI veszi át a nyomozást, és a gyilkos egyik áldozatának hozzátartozója megbízást ad a neves New York-i filozófus˗magánzsarunak, Frank Coopernak, aki rövid időn belül a helyszínre utazik azért, hogy fókuszált ambícióval az őrült nyomába eredjen.

Véleményem:

- karakterek:5/3

 - leírás: 5/3

- olvashatóság: 5/3,5

 - történet: 5/3,5

- izgalom: 5/3

- logikai szál: 5/3

- bűnügyi szál: 5/3,5

Nagyon sokáig gondolkoztam azon, hogy mit is írhatnék erről a két kisregényt tartalmazó kötetről. Mindig is szeretem megismerni az új hazai írókat és műveiket, hiszen örömmel támogatom őket. Főleg egy első könyves írót.

Most viszont őszintén meg kell mondanom, hogy ez a regény valahogy nem nekem íródott. Látok benne lehetőséget, de a mű igen kezdetlegesnek tűnik, pedig fülszöveg alapján felkeltette az érdeklődésemet.

Olvasás közben olyan érzésem volt, mintha az író nagyon rágörcsölt volna az írásra. Túlságosan tényszerű akart lenni, holott ez a két kisregény némi kidolgozással remek kikapcsolódást nyújthatna.

A két kisregény cselekménye közti különbség csekély. Ezt nagyon sajnálom, mert így sablonos lett.

Az első részben egy kicsit megcsillogtatta a humorát az író.

Ami viszont egy hatalmas jó pont, hogy a végéig nem derült ki a gyilkosok kiléte, de mivel annyira egyforma volt a gyilkosság menete ezért, az olvasó joggal gondolhatja azt, hogy ugyanaz a gyilkos.

A tájleírás kezdetleges, de szépen kidolgozott.

Az is tetszett, hogy felesleges szöveget nem találtam benne. A nyomozati rész rendkívül tényszerű, és próbált arra összpontosítani, hogy hiteles legyen. Így viszont a cselekmény menete a háttérbe szorult.

Bevallom, a második kisregényt a maffiás szállal vártam a legjobban. Kíváncsi lettem volna, hogy egy bizonyos szituációt hogyan is ír meg az író, de sajnos csalódnom kellett. Többet vártam.

Az elején érdekes szavakat használt a rendőrök beosztására, amiket nem igazán értettem, de aztán váltott, és rangjuk szerint szólította őket.

A történet során sok minden nem derül ki. Az sem, hogy a két eset közt mennyi év telik el. Sőt a magánnyomozóról is csak csepegtet információkat. A legjobban kidolgozott karakterek a gyilkosok.

Sajnos az olvasása nehézkesen ment.

Őszintén szólva, látok lehetőséget az íróban, ha engedné szabadon szállni a fantáziáját, még rengeteg jó történet születhet tőle. Minden kezdet nehéz, de minden nehéz kezdetének van jutalma. A jutalom pedig az olvasó maga.

Nora Book Kiadó