Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek, hogy elfogadta a felkérésem az interjúra, és válaszaival kielégítette a kíváncsiságomat. Ő az az ember, aki nem csak nagy szavakat használ, hanem a tettek mezejére is lép, ha kell. Sokaknak jó példakép lehet. Az ő nevéhez fűződik a nemrég megalapított MKMT Mozgalom is, amely közös projekt a Helma Kiadó vezetőjével Dvariecki Bálinttal.
Neked és a Helma Kiadó vezetőjének Dvariecki Bálintnak köszönhetjük az MKMT Mozgalmat. Melyikőtök fejéből pattant ki a mozgalom gondolata?
Sky: Én vagyok a vétkes. Bálinttal az írói meg kiadói marketingről beszélgettünk, amikor felvázoltam néhány ötletet. Aztán mire észbe kaptam, már nyakig ültünk A magyar könyv is magyar termék mozgalomban.
Hogyan érzed, mennyire vagy/vagytok hátrányban ti, akik külföldön élnek kiadókeresés terén? Volt olyan pillanatod, hogy azt mondtad, abbahagyod a keresést?
Sky: Az egyszerűbb válasszal kezdem: igen, bizony volt egy pont, amikor azt mondtam, marad az Amazon meg a Google Play, nem keresgélek tovább magyar kiadót. Ha nincs Pető Fanni, Fay, aki rátalált a Helma kiadóra az Interneten, akkor ma nem lennének a piacon az e-könyveim, és valószínűleg nem lenne a mozgalom sem.
Azt gondolom, mindenkinek nehéz ma, aki kiadót keres. Magyarországon még mindig nem erősödött meg sem az e-könyv, sem a hangos könyv. A nyomtatott könyv kiadás viszont rengeteg bizonytalansággal, rizikóval jár, amit kevés kiadó tud anyagilag felvállalni. Ráadásul, mint az üzleti élet más területein, itt is megjelentek az általam csak hiénáknak nevezett vállalkozások, akik a csalásra, átvágásra, lehúzásra épülnek, megkeserítve ezzel nagyon sok szerző életét, és rontva azon kiadók megítélését is, akik erre nem szolgálnak rá.
Hallottam, hogy sok kiadónál próbálkoztál, mire rátaláltál a Helma Kiadóra. Hogy viselted az elutasításokat?
Sky: Tudod, a legtöbb kiadó még válaszra sem méltatott, pusztán azért mert magyarként, magyarul írok. Igazi elutasításban nem volt részem, mert el sem jutottunk odáig. Én kezdettől tudtam, hogy ismeretlenül számomra az első lépcső logikusan az e-könyv kell, hogy legyen. Minimális kockázattal jár, de mondjuk egy év után lesz annyi információ a kezemben, amivel már eldönthetem, mi legyen a következő lépés. Ehhez képest a kiadók komoly hányada figyelembe se vette, mit írok le az e-mailben, rögtön a visszautasíthatatlan ajánlatát küldte, persze, több millió forint megfizetésének az igényével. Volt, aki olyan szolgáltatásra is kizárólagosságot akart kérni, ami szolgáltatást egyébként NEM nyújtott. Mások akkor fejezték be a kommunikációt velem, amikor szerettem volna belelátni az általuk jelzett marketing tevékenységbe, vagy szerettem volna értékesítési statisztikát kapni. Én az üzleti életből jövök, ahol az elutasítás minden napos esemény. De ugyanez az üzleti világ tanított meg arra is, hogy soha ne írjak alá szerződést anélkül hogy elolvasnám, értelmezném, ha szükséges, pontosítást kérnék, stb. Na, ehhez nincsenek a kiadók hozzászokva.
Első megjelent e-könyved a Vigyázat! Jövök! volt, ami egy humoros, romantikus regény, és bemutatja az írók életét. Mennyire merítettél ihletet ehhez a könyvedhez az életedből?
Sky: Mint minden könyvemhez, ehhez is bőven volt saját sztorim. Annak idején marketing ügynökség vezetőjeként sok mindenbe beleláttam. Nagyon sok úgynevezett celeb-kapcsolatom volt, akik gyakran panaszkodtak az egyoldalú szerződésekre, arra, hogy kegyetlenül kihasználják őket a médiában. Innen jó néhány háttér információt felhasználtam a könyvemhez is. Ráadásul volt egy időszakom, amikor a két ballábas, kétbalkezes énem is igen közel állt Ditte figurájához. Persze, a nagyobbik része azért a fantáziám szüleménye.
Van egy mottód, ami nagyon megfogott engem. Értsd a könyvet, ne csak olvasd! Én is ezt vallom, és szerintem igaz is, de honnan jött ez a mondás neked?
Sky: Annak idején, még általános iskolában, olvasás órán mi úgy tanultunk, hogy elolvastunk egy történetet, vagy annak egy részét, majd el kellett mondani a saját szavainkkal, hogy mit is olvastunk. Ez segítette azt, hogy később, amikor történelmet, fizikát vagy bármi más tantárgyat tanultam, le tudjam ellenőrizni saját magamat is, hogy értem-e azt, amit olvasok. Amikor a könyvek szerelmese lettem, még csak olvasóként, és szó szerint faltam a könyveket, anyukám gyakran elvette a kezemből amit olvastam, és el kellett neki mondanom, hogy miről szól a könyv. Így ellenőrizte, hogy csak mechanikusan olvasok, vagy értem is azt, ami le van írva. Tudom, hogy főleg a szórakoztató könyveknél sokan leragadnak ott, hogy de jót nevettünk. És talán kényelemből, talán figyelmetlenségből, de nem gondolják tovább azt, amit olvastak. Ezzel pedig megfosztják magukat a valódi olvasás élményétől.
Nemrég a humoros könyvsorozataid mellett elkezdtél írni egy komolyabb hangvételű családregényt. Mennyire ment nehezen a váltás? Milyen visszajelzéseket kaptál az Emilyvel kapcsolatban?
Sky: Én nagyon nehezen tűröm az egyhangúságot. A könyveim, illetve a meglévő könyv ötletek is nagyon széles skálán mozognak. Az, hogy a könnyedebb hangvételű, lazább könyvekkel jelentem meg először, az egy stratégiai döntés volt részemről: haladjuk a könnyedebbtől a komolyabb felé. Ráadásul a sok humoros történet után kifejezetten jól esett egy kicsit mást írni.
Az Emily szinte magától ugrott a ceruzám hegyére. Hetekig szórakoztam a családfával, meg a családi események sorával, hogy „összerendezzem”, ki ki után születik, hal meg, kinek hány gyereke lesz, a világ mely részén fog élni, közben milyen események történnek a világban – vagy egy-egy országban, amihez a történetnek igazodnia kell. Már az előkészítés is nagyon izgalmas volt. Számomra is meglepő, hogy milyen jó az Emily fogadtatása. Féltem egy kicsit, hogy talán túl korán hoztam be, hátha még nem készültek fel rá az olvasók. De nem így történt. Aztán szintén az Emilyben vannak olyan erotikus jelenetek, amelyek az első könyveimben nem kaptak még szerepet, ez is kockázatot jelentetett. Valószínűleg jó volt az időzítés, és nem mellesleg, nagyon jól sikerült a Fay által tervezett borító is, amit már a megjelenés előtt teszteltünk. Azt mondhatom, az Emily szerencsés csillagzat alatt született.
Sok regényedben szerepel az ejtőernyőzés, illetve a hőlégballonozás. Ha jól értesült vagyok, Te próbáltad is ezeket a sportokat, és ezen élményeidet osztod meg az olvasókkal. Tervezel még más légi, vízi vagy szárazföldi extrém sportról írni? Ha igen, milyenről?
Sky: Igen, teljesen jól értesült vagy. Ugrottam ejtőernyővel, részese voltam tandem-ugrásnak, hőlégballonoztam több mint húsz éven át, de kipróbáltam a gyalogernyőzést, utasként pedig a motoros sárkányozást, a vitorlázó repülést és a motoros műrepülést is. Biztos, hogy sok könyvemben elő fog még jönni valamelyik sportág, amit kipróbáltam, legyen az lovaglás, falmászás, vagy az egyszerűbb, kevésbé adrenalin-igényes aerobic, testépítés, gyalogtúrázás, kerékpározás. Egy dolog biztosan nem lesz – a vízi sportok, ugyanis rettentően félek a természetes vizektől. Bár tudok úszni, de nincs vízbiztonságom. Ebből következik, hogy vízi sport legfeljebb egy krimiben fog előfordulni nálam.
Melyik regénysorozatod áll hozzád a közelebb? A humorosabb, de mégis mondanivalóval teli, vagy a családregény?
Sky: Mindegyik az én kisbabám. Mindig az a kedvenc, amelyiket éppen írom vagy előkészítem. Inkább azt mondanám, hogy fontos számomra az egészséges humor, ami felszabadít, és fontos az, hogy a történeteim szóljanak is valamiről. Barátságról, felelősségvállalásról, összetartásról, gondoskodásról, az őszinteség erejéről, és persze a szeretetről, szerelemről. Tudod, mindenből csak egy csipetnyi, hogy ne terhelje meg az olvasó gyomrát.
Most kicsit visszakanyarodnék a MKMT Mozgalomhoz, ha megengeded. Az egyik célotok az, hogy eljusson a könyv a magyar olvasókhoz, éljenek azok bárhol a világban. Vannak ezzel kapcsolatban visszajelzések külföldről? Vannak csatlakozott tagjaitok?
Sky: Nagyon köszönöm ezt a kérdést. Én magam is meglepődöm nap mint nap, hogy mennyien csatlakoznak hozzánk, külföldön élő magyar írók, költők. Rengeteg feladat vár még ránk ezen a téren, hiszen szeretnénk, ha a külföldön élő magyarokhoz, mint olvasókhoz is eljutna a mozgalom, és rajta keresztül a könyvek. Segíthetne megőrizni az anyanyelvet. Itt, Johannesburgban is azt tapasztalom, hogy az első generációs kivándorlók még csak-csak elboldogulnak a magyar nyelvvel, de például az unokák a legtöbb esetben már egyáltalán nem beszélik a nyelvet, miközben az állampolgárságot megtartják. És ez nagyon szomorú.
Ahogy értesültem róla, az MKMT-n belül megalakult a FITT, azaz a Fiatal Író Tanoncok Társasága, ami egy mentor-program. Terveztek további ilyen támogatói programokat is?
Sky: Nagyon szeretnék rá igennel válaszolni, de még nagyon friss a kezdeményezés. Bódai-Soós Judit írónő ötletéből nőtte ki magát a program. Amennyiben sikeres lesz, és mind a mentorok, mind a mentorálltak elégedettek lesznek az első év végén, biztos, hogy folytatni fogjuk.
Ezen kívül van már megkeresésünk egy egyetemistákból álló csoporttól is, akik kreatív írással foglalkoznak. De én magam is kaptam megkeresést egy emelt szintű öregek otthonától, hogy kreatív írás foglalkozást tartsak az érdeklődőknek, amire sajnos jelenleg csak online formában van lehetőségem. Az sem titok, hogy néhány pedagógussal is összedugtuk a fejünket, hogy csináljunk közös projektet a gyerekekkel egy-egy osztállyal, akár írjunk közösen mesét, vagy a gyerekek készíthessenek illusztrációt versekhez, történetekhez, életkortól függően, ki mire képes.
Tudatosan nem terveztünk ilyen programokat, mert ehhez még nem tartom elég erősnek a mozgalmat, nincs még annyi író, költő, hogy a feladatokat jól el lehessen osztani, de nemet mondani is nagyon nehéz. Azt remélem, hogy találunk megoldást minden esetben, és nem kell csalódást okoznunk senkinek.
Milyen új tervek vannak megvalósítás alatt az MKMT égisze alatt, amiről beszélhetsz? Milyen szinten szeretnétek bővülni és terjeszkedni?
Sky: Tervünk, az millió meg egy. Dvariecki Bálinttal nagyon könnyű együttműködni, mert egy hihetetlenül nyitott, ugyanakkor nagyon felelősségteljesen gondolkozó ember. Ráadásul itt van nekünk egy hihetetlenül kreatív blogger csapat, akik tele vannak ötletekkel, tenni akarással. Egyre több író is megtalál minket jó kis ötletekkel. Sokszor úgy érzem, hogy vissza kellene fogni magunkat egy kicsit – de nem megy.
Idén hagyományteremtő céllal megjelenik az első Helma-MKMT irodalmi naptár, aminek az a különlegessége, hogy az írók egy-egy mesével vagy verses mesével járultak hozzá, azok is, akik egyébként más műfajban alkotnak. A Legyél te is író pályázat különdíjas meséiből pedig egy másik irodalmi naptár készül. Mind a kettő falinaptár, 12 hónapos. Ezen kívül az íróinknak elindítjuk a nyomtatott könyv projektet, aminek a segítségével közelebb juthatnak az álmaikhoz, anélkül, hogy sok százezer vagy akár milliós nagyságrendű befektetést kellene tenniük. Már agyalunk a következő pályázatokon. Szeretnénk új témákat és új műfajokat, zsánereket is behozni a kínálatba, és mindenképpen szeretnénk a lehető legszélesebb körben lehetővé tenni a részvételt. Az szinte biztos, hogy a kedvező tapasztalatok alapján megtartjuk az e-könyvben való megjelenést, mint díjat.
Szeretnénk fejleszteni a blogger-kapacitásunkat, hiszen minél több az MKMT-s logóval ellátott könyv, annál nagyobb teher nehezedik a mozgalom hivatalos bloggereire. Folyamatosan bővül a mozgalom közösségi média portfóliója, ezek fejlesztése nagyon sok munkát kíván a támogatóinktól. A mozgalom Instagramját Pálinkás Angéla, a Tiktok csatornát Ryah Black bloggerünk menedzseli, támogatásként. Pályázni is szeretnénk, akár általános, akár célzott támogatásra, bár ez a legnehezebben elérhető cél, amit magunk elé tűztünk. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több interjú, minél több olyan anyag jelenjen meg az írókról, amivel közelebb kerülhetnek az emberekhez, az olvasókhoz. Ebben szintén nagy segítségünkre vannak a bloggereink, Kovács Ágnes, aki nagykövetünk is egyben, valamint Ryah és ne feledkezzünk meg rólad sem, Moncsi.
Mivel még csak idén májusban indult el a mozgalom, - és már mennyi minden történt!!! – nagyon várom, hogy az első évet milyen eredménnyel fogjuk zárni. Sok még a bizonytalanság körülöttünk, nagy szükségünk lenne egy alkalmazottra, aki legalább az adminisztrációs terheket levenné a vállunkról. Folyamatosan keresünk olyan kollégákat, akik jártasak akár a reklám-szervezésben, akár a szponzorációk elérésében, vagy pályázatok felkutatásában. Nagyon nagy szükség lenne egy olyan támogatói csoportra, akiknek a segítségével lefordíthatnánk a könyveket legalább angol nyelvre, hogy külföldi kiadókkal, könyvügynökségekkel fel tudjuk venni a kapcsolatot. Nekem szilárd meggyőződésem, hogy a magyar könyveknek is helyük van a nemzetközi piacon. De a különleges nyelvi szerkezet, a hihetetlenül gazdag magyar nyelv és a sajátságos szleng miatt rettentő nehéz jó fordítást írni magyarról angolra. Márpedig e nélkül nem lehet megtenni a következő lépést, és eljuttatni a magyar könyvet, a magyar sztorikat, verseket, a mai magyar szerzőket a nemzetközi piacra.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
