Új kezdeményezés az MKMT berkein belül: Interjú kötetek

Szeretném először is leszögezni, hogy ez egy összetett cikk lesz, amelyben nem csak egy remek kezdeményezésről szeretnék nektek beszámolni, hanem található lesz benne értékelés is.

Miért tartottam fontosnak ezt az elején megemlíteni?

Azért mert sokat gondolkoztam azon, hogyan is oldjam meg azt, hogy értékeljem a kezdeményezés által készített interjúkönyvek értékelését úgy, hogy ne mindet ugyan azzal a szöveggel jellemezzem. De ez szinte most lehetetlennek érezem, ezért is döntöttem e mellett.

Szóval hálás vagyok az MKMT Mozgalom vezetőségének különösen Sky S. T. írónőnek, hogy lehetőséget biztosított nekem arra, hogy ezeket a interjú köteteket, amelyekről szó lesz a cikkben elolvashattam. Mert voltak pillanatok amikor ezeket nagyon is élveztem.

De beszélnék előtte kicsit a kezdeményezésről.

Ezeket az interjú köteteknek a megszületését az MKMT Mozgalom két elhivatott író tagjának köszönhetjük, akik nem mások, mint: Hanna J. Nagy és Goran Episcopus.

kép forrása: Facebook a képen a két kezdeményező 

Hanna J. Nagy és Goran Episcopus látható. 

Ez a két személy azért is találta ki ezt a kezdeményezést, hogy ezzel is segítsék a hazai írókat, de leginkább a MKMT Mozgalom íróit. Viszont ezért is előnyös ez a kezdeményezés, mert kétnyelvű. Így akár a nemzetközi szinten mozgó olvasók is megismerhetik a magyar írókat.

A kétnyelvű ebben az esetben a magyar és az angol nyelvet foglalja magába.

Tetszettek az eddigi megjelent kötetek, nem csak azért mert megismerhettem magát az írót a válaszain keresztül, hanem a interjúkötetek tartalmaznak egy rövid önéletrajzot is. Emellett a kötet végén található még beleolvasó, vers, novella vagy bármilyen írás az adott írótól. Így a stílusát is megismerhetik azok, akik eddig nem hallottak még róluk.

Szóval tényleg örülök neki, hogy ezt elkezdték csinálni. Ez mellett nekem is okoztak meglepetéseket egyes írók válaszai. Jobban megismerhettem őket.

Mindegyik interjúkötetben ugyanazokat a kérdéseket teszik fel viszont vannak olyan kérdések is, amely csak az adott írót jellemzik. Így azt csak ő kapja meg.

Ami még különleges, hogy az eddig elért eredményeit az írónak is felsorolják ebbe a kötetbe.

Mit is mondhatnék még, tanultam ezekből a kötetekből hiszen én is sok interjút készítettem már és készítek a mai napig. Mégis hasznomra vált mert tudom azt, hogy mindig van lehetőség a fejlődéssel ahogy a mondás is tartja: A jó pap is holtig tanul. Így hát én is.

Íme azok a kötetek amiket olvastam a kezdeményezéssel kapcsolatban:

Goran Episcopus:

Erdős Sándor

Tartalom:

SANDOR ​ERDOS (Mosonmagyaróvár, 1972 –) Author and poet

He lives in Hegyeshalom.

He is a member of the Gyula Krúdy literary circle and the Cserhát artist society. His poems and short stories can be read in several anthologies, and he is the author of the magazines Irodalmi Élet, Fedél Nélkül, Regénytár, Lidércfény, among others. His poems for children are also regularly published in popular school magazines.

Graduated in chemistry.

It is tied to Szigetköz by a thousand threads.

Erdős Sándor (Mosonmagyaróvár, 1972 –) magyar író.

2021 óta sok humoros gyerekverset és mesét, illetve felnőtteknek szánt írásművet is publikál különböző online és nyomtatott magazinokban. Állandó szerzője az iskolákba eljuttatott népszerű gyermek kiadványoknak.

Az írói repertoárja elég széles: a versektől az egészen mély gondolatokat megjelenítő szépprózáig, valamint a gyerekeknek szánt írásokig terjed.

Jelenleg (2023) Hegyeshalomban él és készletellenőrként dolgozik. Négy gyermek apja, három unokája van.

Véleményem:

Nemrég olvastam az írótól A császkáló múmia titka című művét, amely egy humoros és elgondolkoztató novelláskötet. És utána örültem, hogy elolvashattam róla ezt a interjú kötetet mert, jobban megismerhettem őt. Bár egy kép kialakult róla a munkássága miatt, de számomra rengeteg meglepetést is okozott. Mert megtudhattam róla többek közt azt is, hogy verseket is ír, és gyermekeknek szánt művei is vannak. Ebbe betekintést is enged ez a kötet. Szóval, aki még nem tudja eldönteni azt, hogy kezébe vegye Erdős Sándor művét annak ajánlom olvassa el ezt a kötetet előtte.

Hanna J. Nagy:

Goran Episcopus

Tartalom:

GORAN ​EPISCOPUS (Dunaújváros, 1965 –)

Writer, poet and illustrator. He was born in Hungary and lives in Toronto. His mother tongue is Hungarian. He is of Croatian descent through his father. He publishes in Hungarian, but his books have also been published in English, Latin and Hebrew.

In his everyday life, he is an ordained priest and does voluntary work in the Illyrian monastery.

He writes his short novels and books of spiritual poetry in the genre of historical fiction. In addition to his thematic books dealing with Christian philosophy. edits anthologies and illustrates his works himself.

He obtained his higher education in Hungary. He was ordained a priest here.

Író, költő és illusztrátor. Magyarországon született, Torontóban él. Az anyanyelve magyar. Apja révén horvát származású. Magyar nyelven publikál, de angol, latin és héber nyelvű könyvei is jelentek meg.

A mindennapi életében felszentelt pap, és az illír kolostor kötelékében végez önkéntes munkát.

Történelmi fikció zsánerében írja kisregényeit, spirituális versesköteteit. Keresztény filozófiával foglalkozó tematikus könyvei mellett antológiákat szerkeszt és maga illusztrálja műveit.

Felsőfokú végzettségeit iskoláit Magyarországon szerezte. Itt szentelték pappá.

Vélemény:

Sokat hallottam már az íróról és a rengeteg kezdeményezésről, ami az ő nevéhez fűződik, de eddig még nem igazán ismertem őt. Bár követem Facebookon és ismerősöm is mégis csak azokat a verseit olvastam el, amiket a nagyközönséggel megoszt. Számtalan lehetőséget biztosít kezdő és haladó íróknak is. Ezért is figyeltem fel rá annak idején és azért is volt számomra érdekes ez a kötet róla. Úgy érzem így jobban megismertem őt magát és a céljait is.

Goran Episcopus:

Szabó Borka

Tartalom:

BORKA ​SZABÓ (Budapest, 1978 -)

Writer and book publishing specialist. She lives in Budapest with her family and publishes in Hungarian. She claims to be multicultural due to her Western European roots. An admitted member of the Illyrian Monastery, as an ordained female monk, she tries to participate worthily in the order's literary calling. Since 2015, he has been publishing under different author names and in a wide range of genres, from romantic humor to youth fantasy and historical family novels to psychothrillers. Since 2021, it has also been publishing specialist books on the topic of book publishing. She creates her works herself, from the finished manuscript to printing and electronic publication, and also illustrates them. She has published 24 registered publications by 2024.

SZABÓ BORKA (Budapest, 1978 –)

Író és könyvkiadási szakember. Budapesten él a családjával, és magyar nyelven publikál. Nyugat-európai gyökerei révén multikultinak vallja magát. Az illír kolostor befogadott tagja, felszentelt női szerzetesként igyekszik méltón résztvenni a rend irodalmi elhívásában. 2015 óta publikál különböző írói neveken és széles zsánerkörben a romantikus humortól az ifjúsági fantasyn és a történelmi család-regényen át a pszichothrillerig. 2021 óta szakkönyveket is kiad a könyvkiadás témakörében. Műveit saját maga készíti a kész kézirattól a nyomdáig és elektronikus publikációig, és illusztrálja is őket. 2024-ig 24 regisztrált kiadványa jelent meg.

Vélemény:

Szabó Borkát már évek óta ismerem. Első könyv, amit olvastam tőle az a Emlékkönny volt. Így ismertem meg az egyik stílusát, utána az Andrea és Andrea című karanténtörténetét olvastam, ami egészen más. Új oldalát mutatta meg vele az írónő. És ezzel a sornak még nincs vége. Számomra szerintem ez a interjúkötet rejtette a legnagyobb meglepetéseket. Örülök, hogy sok mindent megtudhattam róla, főleg azokat a dolgokat amiket még nem tudtam. Érdekes volt mert egy nyitott személyiséget ismertem meg általa. Mindig is tudtam róla, hogy otthon mozog az irodalom világába, na de ennyire?

MKMT Hivatalos Facebook oldala
MKMT weboldala

Előolvasás: Foglyul ejtett szívet (Fekete szív V.)

Szeretném megköszönni Lexie King írónőnek a töretlen bizalmat, és a lehetőséget arra, hogy elolvashassam a legújabb, hamarosan megjelenő regényét, a Foglyul ejtett szíveket (Fekete szív V.). Ez a könyv egy család, egy sorozat végét jelenti. Mikor megtudtam, nem akartam elhinni, hogy lezárul egy korszak. De Victor, Vasily, Kyra és Isabell története méltó befejezést nyújt ennek a kalandos utazásnak. És itt sok mindenki újból feltűnik.

Lexie King:

Foglyul ejtett szívekben

(Fekete szív V.)

Tartalom:

„Azt mondják, a könnyű élet nem szül erős embereket, csak gyáva férgeket…”

A világunk emberei hatalmasok, becstelenek és mocskosak. A gyenge nőkkel a pincéjükben játszanak, a férfiakkal az arénában. Esznek, isznak és jól szórakoznak, amíg mások elvéreznek.

Vasily Volkov a szívtelen játékos.

Victor Kiselyov a szívtelen vadász.

Mindketten megszállottak, és mindketten titkot őriznek.

És mi kik vagyunk?

Azok a nők, akiknek hatalom van a kezükben és nem félnek lepaktálni az ördöggel, mert mindnyájunk szívét foglyul ejtette a múlt, de még mindig itt vagyunk és harcolunk. A sötétség enyészik, a bennünk élő erő oxigénre szomjazik, mert lélegzik. Eljött az időnk, hogy visszavegyük a sorsunk felett az irányítást. Azonban a változás fájdalmas, és mi, emberek, félünk tőle. De békét akarunk, és igazságot. Szabadulást a láncok alól…

Vélemény:

Egy korszak záródik le ezzel a résszel, és ebbe a szívem megszakad, viszont itt szárnyalt igazán az írónő. Ez a története ismét más lett, mint az eddigi megjelent részek. Mondhatom azt, hogy különleges, mivel itt nem csak a megszokott két főszereplő életét ismerjük meg. Ebben a történetben négy főszereplőnk is lett. Amikor megtudtam, nagyon kíváncsi lettem, hogyan is fogja megírni, mennyire keveredik bele. De nagyon jó vette az akadályokat, és mind a négy szereplőnek a megálmodott hátteret írta meg.

Itt mutatkozik meg igazán, hogy milyen sötét is ez a világ. Mennyire más, mint amit az emberek hisznek róla. Látni azt, hogy végzett kutatómunkát. Itt a generációk közti különbség is megmutatkozik, sőt az is, hogy egy maffia családon belül hányféle kapcsolat létezik.

Ebben a világban tényleg semmi nem az, aminek látszik. Az előző részből megismert Kyra Lexington oldalát az ellen harcol, ami az Oroszországban lévő „családtagok” perféktálnak.

Vajon erre valamikor fény fog derülni? Az új Pakhannak sikerül mindent eltitkolni az elődje elől?

Minden ki fog derülni.

Viszont ebbe a részbe nagy szerepet fog játszani a rég elvesztett boldogság, a szerelem, harcok egymással és egymás ellen. Kiderül az is, hogy sokszor nem a vér szerinti család, az, amire szükségünk van.

Itt tényleg megismerjük Victor és Vasily sötét oldalát és barátságát. Megtudhatjuk azt is, hogyan nevelkedtek fel, ki kinek a példaképe. Milyen szövetség vagy titok köti őket össze.

Mennyire tud együtt dolgozni a szívtelen vadász és a szívtelen játékos.

Sőt itt a csajokat sem kímélte meg az írónő. Isabell és Kyra nem egy tündérmesét kapnak. Mindkettőjüknek igen nehéz keresztet kell cipelnie. Vajon melyik nő titka sötétebb?

Melyik a nagyobb játékos?

Mindez kiderül, amikor elkezded olvasni a regényt.

Tényleg minden tiszteletem és megbecsülésem Lexie King írónőért. Méltó befejezést tudott adni egy nem mindennapi sorozatnak. Ha őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy nem csak egy családot, hanem egy új világot teremtett meg.

Minden egyes résznél azt látni, hogy egyre jobban élvezi. Szárnyalj sötét lelkű madár még nagyon sokáig. Hisz megtaláltad azt a világot, amiben otthon érzed magad.

Köszönöm, hogy ismét veled utazhattam, és veled együtt búcsúzhattam el tőlük. Méltóképpen zártad le a sorozatot.

Lexie King hivatalos oldala

Álmodozók Kiadó

Előolvasás: Sky S. T.: Emily II. (Asperg-család II.)

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek, hogy újból bizalmat szavazott nekem, és még megjelenés előtt elolvashattam Emily II. (Asperg család II.) részének történetét. A második rész ott folytatódik, ahol az első rész véget ért. Sok titokra kezd fény derülni, de még messze a vég. Vajon ki a legnagyobb játékos?

Sky S. T.

Emily II.

(Asperg család II.)

Tartalom:

Emily és fia, Dimitrij családja, Dominikára költözik, de nem csak a mega-projekt miatt, hanem azért is, mert az orosz helyzet egyre kiszámíthatatlanabb. Ám a múlt áranyai itt is utolérik őket. Ráadásul Emily nem képes megbékélni azzal, hogy elvesztette az elsőszülött fiát, hogy nem tudja, nem érti, mi történt a múltban. De legfőként nem tud megbocsátani saját magának királynője egy újabb ékkövet rakott a koronájára ezzel a könyvvel.

Véleményem:

Sokat gondolkoztam, hogy mit is írhatnék erről a részről, mert itt nagyon sok titokra fény derül, amit még az első rész olvasása után sejteni sem lehetett. Viszont tele van csavarokkal. Az eddig megkedvelt karakterek elbizonytalanítanak. Viszont mindennek megvan a maga oka. Ezt a regényt tényleg azoknak tudom ajánlani, akik nem félnek az intrikáktól és fordulatoktól. Hiszen az lesz benne bőven a rengetek titok miatt.

A szemünk előtt történik szinte minden. Megtudhatjuk, hogy mit csinál a gyász az emberrel, hogy ennyire meg tudja változtatni. De nem csak a friss gyász, hanem az is kijön a főszereplőn, amit mélyen magában tartott. Hiszen valljuk be, nem mindig lehet sikeresen lezárni a múltat, és meggyászolni a szeretteinket.

Emily ezen része sok helyen szívfacsaró lesz. Olyan vallomások is olvashatóak lesznek, amire nem is gondolt az olvasó.

De ami a legfontosabb nem tudod, kiben bízhatsz meg. Ki van melletted, és ki ellened.

Viszont vannak olyan karakterek is, amelyek a szívükre hallgatnának, de mégsem teszik mert félnek a következményektől. De vajon ez tényleg így van? Ki a legnagyobb játékos egy élő vagy egy holt?

Bár sokszor van emlegetve a történet alatt, hogy az élők a fontosak nem a holtak, mégis úgy érzem, hogy a szálak mégis hozzájuk vezetnek vissza.

Vajon mi történhetett a múltban? Mi az, amire jobb, ha nem derül fény? És a legfontosabb kiben lehet megbízni?

Az intrika, a titok és az ármánykodás a családon belül valóban a pénz és a hatalom miatt van? Ki indította el mindezt?

Sajnáltam Emilyt és mégis úgy érzem ő az egyik karakter, aki tökéletes példakép lehet a mai világban. Hiszen ő mindent önerejéből ért el, még akkor is, ha nem kapta meg mindig a kellő támogatást a családjától.

Viszont Dimin nem tudok kiigazodni. Valamilyen szinten megértem őt, viszont látom azt, hogy ő is küzd az érzelmeivel és a vágyaival, mint Emily. Ebben anya és fia nagyon hasonlít egymásra. Viszont ott van Boris a háttérbe, aki mindent figyel.

A történetet itt is tükrözi az írónő jellegzetes könnyed stílusát, kis humorral fűszerezve, amely elveszi a komoly dolgok élét. Viszont az erotikus oldala a második résznél is ugyan úgy megmutatkozik, mint az Emily I. részében, amit már megtapasztalhattuk.

Elgondolkoztatott engem az a kérdés, hogy vajon a pénz miatt megéri e családon belül harcokat vívni? És kiben bízhatunk meg, ha a gyermekeink és párunk árulást tudna elkövetni ellenünk?

Jó volt látni viszont azt, hogy a nehéz időkben is van olyan, hogy a családhoz húz a szív.

Viszont itt is feltenném ugyan azt a kérdést, amit már fentebb is, hogy kik az igazi színészek az élők vagy a holtak? Ha a titokra fény derül, akkor kinek fog a legjobban fájni?

Sky S. T. hivatalos oldala
Helma Kiadó

Erdős Sándor: A császkáló múmia titka

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak és Erdős Sándornak, hogy lehetőséget biztosítottak nekem arra, hogy elolvashattam A császkáló múmia titka című novellás kötetet. Ez a kötet tartalmaz humoros, elgondolkoztató, misztikus és egyéb írásokat az írótól.

Erdős Sándor

A császkáló múmia titka

Tartalom:

Hová császkálhat el egy több ezer éves múmia? Miképpen ünnepli egy zsugori ember a karácsonyt? Hogy érzi magát egy vámpír a néptelen pusztán és vajon hová tűnt el a fehér kutyaszar?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a szerző a választ Rejtői humorral átszőtt történeteinek keretein belül. Rövid humoros kisprózák sorakoznak a kötetben, melyek olvasása megnevettet, de el is gondolkodtatja a kedves olvasót.

Véleményem:

Amikor hozzám került ez a kötet, csak annyi információt kaptam róla, hogy neked tetszeni fog. Hát ezt csak megerősíteni tudom. Erdős Sándor történetei humorosak és elgondolkoztatóak is, ahogyan már a tartalomban is meg van említve. Komolyan mondom, hogy sokszor hangosan felnevettem, hogy valakinek hogy lehet ilyen a humora. Olvasás közben szinte észre se venni, hogy valami poén következik. A történetei rövidek és gyorsan elolvashatók, mert az olvasót magába szippantja. Csak azt vettem észre, hogy a végére értem.

Azt mondják, a sok kicsit sokra megy, és ez így igaz. Vannak olyan történetek, amelyeket nem kell a végtelenségig húzni. És ennél a novelláskötetnél az olvasónak akár olyan érzése is támadhat, hogy maga az író meséli neki el a történetet. Mint amikor a kisgyerekek körbeülik a mesemondó nagyapát és csak hallgatják, mit mond nekik.

Na ez pont olyan volt. Sőt, néha még az esztelen dolgokon is elgondolkozik az ember. És egy-egy történetnél ábrándosan néz.

Ez pont az a kötet, amely váratlan érzést hoz ki az emberből, de leginkább jókedvre derül.

E. M. Miller: Ismerősnek jelölve

Szeretném megköszönni E. M. Miller írónőnek, hogy lehetőséget adott arra, hogy elolvashassam az Ismerősnek jelölve című, valóságon alapuló kisregényét. Izgalmas, fordulatos és egyben félelmetes is volt. Ennél naprakészebb regény kevés van.

E. M. Miller

Ismerősnek jelölve

Tartalom:

Valós ​történeten alapuló tanulságos történet. A történet célja, hogy bemutassa a kiberbűnözés egyik legelterjedtebb formáját. Hogyan csalnak, hazudnak, népszerű színészek és sportolók nevével visszaélve az ismertebb közösségi oldalakon. Hogyan válik az egyszerű, hiszékeny ember áldozattá a szürke mindennapokban, és a bűnözők hogyan tartják rettegésben őket az érzelmeikre hatva.

Barbara unalmas, szürke hétköznapjait éli egy kis faluban távol a fővárostól. Ám egy nap az Instagram oldalára furcsa üzenetet kap. Az egyik híres brazil szappanopera színész – akinek nagy rajongója – Nicolas Solan üzenete landol a postaládájában. A lány számára felfoghatatlan, és örömében visszaír férfinak, amellyel bonyodalmak sorozatát indítja el. Még a mézes-mázos üzenetek helyesírási hibái sem tűnnek fel a lánynak, számtalan más gyanús jel mellett. A színész egyre követelőzőbb, üzenetei agresszióról árulkodnak, de a lány továbbra is hiszi, hogy a híres színésszel levelezik. Szenteste előtt két nappal egy ismeretlen csomagküldő szolgálattól kap üzenetet, miszerint a színész csomagot adott fel számára. A csomag tartalma meglepő, de vajon valódi? Mit tesz Barbara? Hallgat a figyelmeztető belső hangra, vagy az érzelmei teljesen legyőzik őt a cselszövésben?

Véleményem:

E. M. Miller írónőtől nekem ez az első regényem, de le merem fogadni, hogy nem az utolsó, amit tőle olvastam. Az írónő stílusa könnyed, gyorsan olvasható. Az Ismerősnek jelölve című könyvében tökéletesen felhívja a figyelmet a csalókra. És bemutatja azt is, hogy mennyire könnyű bedőlni a látszatnak. Olvasás közben már én magam is jó párszor elgondolkoztam azon, hogy vajon mit csinálnék Barbara helyében. Vajon én is úgy döntöttem volna, mint ő? Vagy talán rosszabb lett volna? Őszintén fogalmam nincs, és nem is szeretném megtudni. Tényleg ez a valós életben is megtörtént történet alapján íródott kisregény, szinte páratlan a könyvpiacon. Szintem azért, mert ezt a témát többen is megpróbálták kisebb-nagyobb sikerrel az olvasók szeme elé tárni. De még egyiknél sem éreztem azt, hogy ezt már a 10-12 évesek kezébe is adnám, hogy olvassák el. Hiszen a mai gyerekek már szinte a világhálón „nőnek” fel. Így talán nem a bűnözésre, hanem az óvatosságra hívnám fel a figyelmet. Arra, hogy nemcsak szórakozást nyújt az internet, hanem fenyegetést is jelenthet. És a mai gyerekek a legkönnyebb célpontok azért mert reggeltől estig kivannak téve a csalóknak, egyes oldalakon.

Komolyan egy-egy jelenetnél felállt a kezemen a szőr, és megborzongtam. A félelem és a rettegés, amit Barbara átélt nem semmi. Tényleg mondhatni azt, hogy egy naiv ember élete változott meg gyökerestől a történet végére.

Ez a történet sok embernek segíthet, hiszen nem csak egy csapdát rejt magában. A csalók köztünk élnek, és ami a legszebb, ahogy a könyv mutatja, lehet, ismerjük is csak épp nem tudjuk róla/róluk.

Olvassa el bármelyik korosztály csalódni nem fog, az tuti.

E. M. Miller hivatalos oldala
Bookdreams Kiadó

Interjú Hüttner Szilviával

Az a megtiszteltetés ért, hogy Sky S. T. írónőn keresztül egy érdekes és izgalmas interjút készíthetek Hüttner Szilviával, aki a gyáli Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár könyvtárvezetője és a Közösségi Ház igazgatóhelyettese is egyben. Szilvia hobbija a festészet, és rajong az irodalomért, a túrázásért és fényképezésért. Ezáltal mondhatjuk azt, hogy sokszínű és művészlélek. Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a felkérésemet és válaszolt a kérdéseimre. 

Ahogy már említettem a bemutatásnál is, hogy ön a gyáli közösségi ház igazgatóhelyettese és a könyvtárnak a könyvtárvezetője. Ez szép eredmény gratulálok. Mesélne nekünk arról, hogy hogyan is lett önből könyvtáros? Mindig vonzódott az irodalomhoz?

Szilvia: A véletlennek köszönhető, hogy könyvtáros lettem. Az eredeti szakmám szőlő-gyümölcstermesztő. Érettségi után néhány évig kertészként dolgoztam, de egészségügyi okokból kifolyólag, más munka után kellett néznem. Egy kis csavar után az élet úgy hozta, hogy a FSZEK (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) egyik fiókkönyvtárában helyezkedtem el. Kétszemélyes könyvtár volt. Rátky Ágnes szárnyai alá kerültem és neki köszönhető, hogy megszerettem ezt a szakmát, és azóta is művelem.

Az irodalomhoz való vonzódásom, az egy érdekes kérdés. Nagyon későn kezdtem el olvasni, már bőven felsős voltam és ráadásul hullámokban. Teltek úgy el hónapok, hogy nem vettem kezembe könyvet, azután meg éjjel-nappal faltam a könyveket.

Mit gondol, melyek azok a korosztályok, akik ezt a szolgáltatást leginkább igénybe veszik?

Szilvia: Különböző típusúkönyvtárak vannak, amelyeknek más-más a korosztály szerinti felvevőközege. Más közönsége van például egy közkönyvtárnak, mint egy szakkönyvtárnak, és akkor még nem beszéltem a többi típusról. A gyáli városi könyvtár tekintetében, amely a használat típusa szerint egy közkönyvtár, a kor abszolút tág határok között mozog, a kisgyermektől, egészen idős korosztályig.

Sokszor hallottam felénk azt, hogy a fiatalok nem szeretnek könyvtárba járni, mert nincs semmi ösztönző program számukra. Önöknél viszont rengeteg a program, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezek szerint a látogatók száma is magas? Ezek közül melyik a személyes kedvence?

Szilvia: A könyvtárak már nem csak könyvkölcsönző helyek, hanem egyben közösségi terek is. Ahhoz, hogy a hasonló érdeklődésű emberek összegyűljenek, egymásra találjanak, ahhoz szükség van olyan programokra, amelyekre szívesen térnek be a könyvtárba. Az, hogy nálunk nagyon sok program van az épületben, az abból adódik, hogy integrált intézményként nem csak a könyvtári programokból, hanem a művelődési ház programjaiból is válogathatnak az épületbe betérők. Mindamellett igyekszünk a könyvtárban programokat és foglalkozásokat úgy kitalálni, létrehozni, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelőt. Szerencsére tényleg sok a látogatónk, akiknek a nagy részük egyben olvasónk is. A programjainkon való részvételnek nem feltétele a beiratkozás, de sok esetben ők is kölcsönzővé válnak. A könyvtárban nálunk csak kis létszámú programot tudunk megvalósítani, mert a tereink korlátozottak, de szerencsés helyzetben vagyunk, mert integrált intézményként lehetőségünk van a könyvtáron kívül a ház bármelyik terét használatba venni.

A programok tekintetében mindegyiket szeretem, mindegyiket másért, de ha egy kedvencet kellene választani, akkor az író-olvasó találkozók azok.

Ahogy említettem a bemutatkozójában is kedves Szilvia, ön hobbi szinten fest. Tanult is festészetet vagy magát képezte ezen a téren? Mi az ami a legjobban tudja önt festészet terén inspirálni?

Szilvia: Abszolút hobbi szinten művelem. Nem jártam szakirányú képzésre, de elmentem egy festőszakkörbe, ahol Vágó Zoltán festőművész tartotta a foglalkozásokat. Nagyon jó volt nála az alapokat elsajátítani. Számomra az olajfestés a nagy szerelem. Később Bálványos Huba, Fiók László, Dóri Éva és Harka Ágnes előadásain, festőtáborain is részt vettem. Ezek az alkalmak midig nagyon izgalmasak és inspirálók voltak. Sajnos már évek óta nem járok ilyen jellegű helyekre, lehet, hogy ezzel van összefüggésben, hogy az utóbbi években nagyon ritkán festek. Noha most találtam egy motiváló erőt, hogy rendszeresen ecsetet ragadjak. Nevezetesen, egy kooperációt találtam ki. Minden évben készíttettem naptárat a festményeimből – a család és a barátok számára -, de az idei évre nem volt miből, mert egyetlen festményt sem festettem. Felmerült egy ötlet, hogy a könyvtári író-olvasó találkozókat moderáló Dylan D. Tides minden elkészült képemhez ír egy verset és a jövőévi naptárban a festményeket fűszerezve mellékelve lesznek a versek is. Erre az évre ez inspirál, vagy inkább azt mondanám, hogy motivál, hogy megfessek legalább tizenkét képet.

Láttam egy vers pályázati hirdetést, amelyre március 28-áig lehet jelentkezni. Ezzel is inspirálva a fiatalokat és az idősebbeket az írásra. Mi adta az ötletet ahhoz, hogy verspályázatot hirdessenek meg?

Szilvia: Hagyománya van a könyvtárban a különböző pályázati kiírásoknak. Gyakorlatilag csak az elődeim munkáját viszem tovább. Tavasszal kiírásra kerül egy versíró és egy képregény készítő pályázat, az őszi szezonban pedig, egy meseíró és egy novellaíró pályázat. Korosztály tekintetében, törekszem arra, hogy az ifjúságot is megmozgassam és területileg is igyekszem minél tágabb kört megszólítani. Ez utóbbiban segítségemre vannak többen is, akik országos szinten hirdetik a pályázatokat, hogy csak egy-két nevet említsek: Naszvadi Judith és Sky S. T.

A közösségi ház oldalán láttam a videót arról, hogy a 2024-es évben még inkább szeretnének nyitni a közönség felé több programmal készülnek, és ezek a programok a könyvtárat is érintik. Tudna erről egy kicsit bővebben is mesélni, hogy mire is számíthatnak az emberek?

Szilvia: A Ház programjairól nem vagyok kompetens beszélni, hiszen azok szervezésében nem veszek részt. Ami a könyvtárat illeti, a tavalyi év közepén indítottuk útjára a „Ki kopog?” irodalmi programunkat kísérleti jelleggel és fontosnak tartjuk, hogy tovább folytassuk. E sorozatra, havi rendszerességgel, kevésbé ismert irodalmi embereket (író, költő, dalnok, szerkesztő) hívunk meg egy kellemes beszélgetésre. Ezeken az esteken résztvevők megtapasztalhatják, hogy a vendégeink ugyan olyan hús-vér emberek, mint bárki közülünk, és mindemellett egy kellemes estét tölthetünk az irodalom bűvöletében. Ezeknek az esteknek a szervezésében és moderálásában Dylan D. Tides van segítségemre.

Az idei évben szeretnénk elindítani egy szerepjátékkört, amellyel terveink szerint a fiatal felnőtteket fogjuk bevonzani. Ezenkívül az év folyamán megcéloztuk egy társasjáték klub elindítását is, de ez még abszolút tervezés alatt áll. Nagyon szeretnénk, ha a középiskolás és egyetemista korosztály is rendszeres látogatója lenne a könyvtárnak, ha ők is stabil résztvevői lennének a szolgáltatásainknak.

Ön irodalomterapeuta is. Ez megváltoztatta bizonyos könyvekhez való hozzáállását? Nyitottabb vagy még inkább kritikusabb lett a könyvekkel kapcsolatban?

Szilvia: Nem gondolom, hogy kritikus vagyok, csak azt olvasom ami érdekel, vagy szórakoztat. Muszájból nem szeretek olvasni. Az olvasási szokásom változott az évek során, de gondolom ezzel nem csak én vagyok így. Amikor iskolai könyvtárosként dolgoztam, akkor adott volt, hogy rengeteg gyerek-és ifjúságiirodalmat olvastam, mert minden pályázat, verseny vetélkedő - amire a gyerekeket beneveztem -, olvasmányait elolvastam, bármelyik korosztályról volt szó. Az irodalomterápia sokat változtatott az olvasási szokásaimon. Egyrészt én nagyon ritkán olvastam verseket és novellákat, viszont az irodalomterapeuta általában nem regényekkel dolgozik. A tanulmányaim során többnyire versekkel és novellákkal, esetenként mesével foglalkoztunk. Nem beszélve a csoportvezetőm Dr. Béres Judit és a csoporttársaim olvasmányélményeiről, amelyek meghatározóak voltak számomra és erősen nyitottam a kortárs magyar irodalom felé.

Tudomásomra jutott, hogy a múlt évi novellaíró pályázaton ön mellett a zsűrizésben részt vett Naszvadi Judith írónő és Pfeiffer Gábor író. Milyen volt velük együttműködni? Milyennek ismerte meg őket?

Szilvia: Judith, a 2023. évi versíró pályázatunkon volt zsűri elnök, neki köszönhetem Gábort, mert ő ajánlotta az őszi novellaíró zsűrizésére. Mindkettőjükkel nagyon szerettem együttműködni, abszolút megvolt velük az összhang. Judith nagyon empatikus, csupa együttérzés. Szeretem olvasni az írásait. Gábor is egy fantasztikus személyiség, azóta voltam blues koncertjén és megvettem két könyvét is, az egyiket (Emigráns Blues) épp most olvasom.

Ön szerint is igaz, hogy kevesebb fiatal olvas a mai világban? Ha igen, ön miben látja ennek az okát?

Szilvia: Kicsit másként fogalmaznék. Szerintem nem kevesebbet, csak másként és mást. Sokan olvasnak okoseszközön, legyen az telefon vagy bármi más, tehát nem hagyományos dokumentumot, könyvet tart a kezében. Ráadásul ebben a felgyorsult világban - és a mai fiatalok már ebbe is születtek bele -, nincs türelem túlzottan összetett mondatokra, vagy több oldalas (környezet) leírásokra. Az ő agyuk már eleve másként strukturálódott, nem beszélve azokról a gyerekekről, akik még csak mostanában kezdik/kezdték az iskolát. Nagyon sok fiatal nem szépirodalmat (pl. regény) olvas, hanem különböző ismeretterjesztő szövegeket keres – legyen az történelem, politika, fotózás, állattan, programozás vagy bármi ami érdekli. Leginkább ebben látom a másságot, semmiképpen nem abban, hogy kevesebbet olvasnak. Remélem, hogy ez nem naivitás részemről!

Erre mindig is kíváncsi voltam, de nem volt rá lehetőségem egy könyvtárostól sem rákérdezni. Mit gondol ön arról, hogy a covid óta helyenként megnövekedett, máshol pedig csökkent a beiratkozók száma a könyvtárakba. Mi lehet ennek az oka?

Szilvia: Jó lenne tudni, hogy hol csökkent és hol növekedett a beiratkozók száma. Valószínűleg ez egy elég összetett kérdés, így nem tudok rá válaszolni. Amit én érzékeltem, az az, hogy a lezárások után kellett egy kis idő, amíg visszaállt a rend, és fenntartások nélkül mertek menni az emberek a közösségi terekbe. Tehát eleinte kevesebben jártak, utána viszont többen, mint a lezárások előtt, mintha kiéheztek volna az emberek a személyes találkozásokra.

 Idén zsűrizni fog az MKMT mozgalom Legyél te is író pályázatán. Önnek, mint könyvtárosnak nagy kihívás zsűrizni mások művét?

Szilvia: A zsűrizés mindig kihívás. Egyrészt mindig várakozással tölt el, hogy milyen lesz a felhozatal, legyen az akár „élő” zsűrizés, mint például egy versmondó verseny, vagy akár beadott pályaművek alapján. A beadott művek elbírálásánál megvan az az előny, hogy többször újra lehet olvasni, tud érlelődni. Az is mindig izgalommal tölt el, hogy mekkora lesz a merítés, lesz-e elég mű, vagy épp ellenkezőleg, hatalmas mennyiséggel kell megbirkózni.

Hiába vannak meg a kritériumok, a zsűrizésben mindig van szubjektivitás. Emiatt kifejezetten örülök, hogy az MKMT pályázatának zsűrizésében nyolcan veszünk részt.

Kayra B King: 5 tény amiért érdemes olvasni tőlem

A 5 tény, hogy miért olvass tőlem? című cikksorozat újabb részét hoztam el most nektek. Ennek a cikksorozatnak az lesz a lényege, hogy a szerzők/írók/költők 5 pontban írják le az olvasóknak, hogy miért is érdemes olvasni tőlük. Ezt azért találtam ki, mert egy kis önképet alkothat magáról az író, hiszen nem csak írói, olvasói szemmel is meg kell vizsgálnia a művét. Mi az, amit érdemes kiemelni, ami miatt más, mi az, ami miatt én is szívesen olvasnám a regény. De nem is húzom tovább a szót. Mai írónk nem más, mint: Kayra B King írónő, akinek az Ezüst és Vér világát köszönhetjük. A sorozat első része a Chaos címet kapta, a második amely nem rég jelent meg, pedig az Order-t. És erről a két különleges könyvről mesél most nekünk 5 tényt, amiért érdemes elolvasnunk az írását..

5. tény amiért tőlem olvass:

Egy egyedi világot tár eléd kiszámíthatatlan eseménysorozattal.

Vámpírok és vérfarkasok.... kell ennél több?

Ha imádod a különleges Love Story-kat.

Nem veted meg a szép erotikát.

Ha szereted a fordulatokat és olyan könyveket, aminek mondanivalója valóban gondolkozásra késztet.

Kayra B King hivatalos oldala

Interjú Bódai-Soós Judittal

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek és az MKMT Mozgalomnak, hogy összekötött engem Bódai-Soós Judit írónővel és ezáltal sikerült vele interjút készítenem. Az írónővel az MKMT Mozgalomnál végzett munkájáról és az írásról is beszélgettünk. Ő az ötletgazdája a FITT-nek (Fiatal Író Tanoncok Társasága), amelynek célja, hogy a fiatalokat/gyerekeket bátorítsa az írásra és az olvasásra.

Ez egy nemes cél tőle és a csapatától, hiszen így egy kis önbizalmat tud nyújtani az ifjúságnak, hogy jobbak legyenek, és tudja őket inspirálni a támogatásával.

Szóval köszönöm szépen azt, hogy elfogadta a felkérésemet.

Mindig is író szeretett volna lenni? Ez a főállású foglalkozása?

Judit: Igen, mindig író szerettem volna lenni. Már ovisként írni akartam, és már akkor voltak saját verseim. Persze ez nem jött össze egyik napról a másikra, főleg, hogy nem kaptam hozzá semmi támogatást, segítséget, ezért kerülő utón kellett eljutnom a célig. Nagyjából tíz éven keresztül ez volt a fő tevékenységem a közelmúltban, de szeptembertől visszatértem a katedrára fél állásban. Így most egyszerre vagyok pedagógus – középiskolában tanítok matematikát – és író, költő.

 Beszéltem pár meseíróval, és mindegyikük szinte egyhangúan azt mondja, hogy egyre nehezebb a mese zsánerében írni. Egyrészt azért, mert a szülők ritkán olvasnak mesét a gyerekeiknek, másrészt mert a gyerekek is ritkán vesznek kezükbe könyvet. Erről mi a véleménye? Mit tapasztalt ön ezen a téren?

Judit: Én úgy látom, hogy a gyerekek még mindig szeretik a meséket, és bízom benne, hogy ez mindig is így marad. Az pedig sajnos általános, műfajtól függetlenül, hogy az emberek keveset olvasnak. Én nem szoktam panaszkodni, inkább az jellemző rám, hogy megoldási módokat keresek. Az olvasást népszerűsíteni kell, menővé kell tenni, hogy a srácok örömmel műveljék, és vannak erre irányuló törekvések. A mai gyerekek is ugyanolyan kíváncsiak, nyitottak, érdeklődőek, mint a régiek, csak a kütyükön keresztül gyorsabban ki tudják elégíteni a kíváncsiságukat, mint olvasással, beszélgetéssel, ezért inkább a kütyüt választják. Ez általános probléma. A környezetszennyezéshez tudnám hasonlítani. Összefogással, össztársadalmi szinten lehet hatékonyan orvosolni. Hiszem, hogy megtaláljuk rá a megoldást. A téma szinte minden fórumon napirenden van valamilyen formában.

Egyébként a saját kisfiam se szeret olvasni, de ezt nyilván nem hagyom annyiban, olvasok neki én, amíg rá nem kap magától. Az igény megvan benne rá, hogy új meséket, történeteket ismerjen meg, úgyhogy előbb-utóbb saját magának fog olvasni.

 Láttam a Helma kiadó oldalán, hogy nem csak önálló írásai vannak, hanem társírásai is. Itt konkrétan Nemere Istvánnal írt gyermekkönyvére gondolok. Önnek melyik okoz nagyobb kihívást, egy önálló kötet megírása vagy a társszerzős?

Judit: Egyedül könnyebb elvégezni egy munkát vagy csapatban? Mindkettőnek van előnye is, meg hátránya is. Ha a társad nem érti, hogy mit akarsz, ha te jobbra mennél, ő meg balra, ha úgy végzi a munkáját, hogy a saját részed mellett még az övét is javítani kell, akkor ennél nyilván jobb egyedül dolgozni. Ha viszont olyan az írótárs, mint például István, aki nem keresztbe tesz, hanem inspirál, akivel könnyen egy hullámhosszra tudok kerülni, akkor nagyszerű élmény a közös alkotás, és akár könnyebb is, mint az önálló munka.

 Önnek is vannak foglalkoztató füzetei és újságai gyermekeknek és fiataloknak. Milyen szempontok alapján állít össze egy ilyen kiadványt? Ki a célcsoportja?

Judit: Van két-három kifestő füzetem, amiben néhány mesém vagy versem szerepel színezhető rajzokkal. A foglalkoztató kategóriában ez csak a minimum. Ezekbe nyilván olyan mesék, versek kerültek, amik azokat a gyerekeket érdekelheti, akik számára még öröm, kielégítő tevékenység a színezgetés. Vagyis óvodások, kisiskolások.

Az újságok, magazinok, amikben megjelennek az írásaim, nem az én kiadványaim. Több ifjúsági és gyermek magazinnak vagyok állandó szerzője, de a szerkesztés nem az én dolgom. Ezek különböző korosztályokat céloznak meg, ez alapján szerkesztik őket és válogatják bele az írásokat. A Dörmögő Dömötörnek például ovis, kisiskolás korú célcsoportja van, éppen úgy, mint például a Kispajtásnak, ami Romániában jelenik meg. A Fürkésző magazin, vagy a kárpátaljai IRKA már jellemzően az önállóan olvasni tudó kisiskolásokat célozza meg, míg a Szemfüles magazin a kiskamaszokat. Én olyan jellegű írással gazdagítom az adott újságot, amilyet kérnek, rendelnek tőlem.

 Elmesélné nekünk, hogyan ismerte meg a MKMT Mozgalomra? Mit jelent önnek ez a közösség?

Judit: A HELMA kiadó első szerzői között voltam a kiadó indulása után. Mivel a kiadó vezetője az MKMT mozgalom egyik alapítója, neki köszönhetően a mozgalmat rögtön elindításakor megismertem és csatlakoztam is hozzá.

Sok írótól hallottam már, hogy a magyar könyveket kevésbé kedvelik a magyar olvasók, mint a külföldieket, ezért választanak például idegen hangzású álneveket maguknak. Van is nekünk, magyaroknak erre egy jó kis mondásunk: senki sem lehet próféta a maga hazájában. Ami nagyjából azt jelenti, hogy gyakran éppen a közvetlen környezetétől nem kapja meg az ember a méltó elismerést. Valahol ez teljesen érthető. Hiszen olyan nehéz elhinni pl. a szomszéd gyerekről, akivel együtt bicajoztunk, és láttuk maszatosan, esni-kelni, hogy éppen ő alkot valami kiemelkedőt. Benne van ez is a dologban, meg az is, hogy mi magyarok hajlamosak vagyunk a kishitűségre, lebecsüljük önmagunkat (minden magyart) és nem hisszük el, hogy vagyunk legalább olyan jók, mint a külföldiek. Ezért előítélettel fordulunk a magyar szerzős könyvekhez is. A MKMT mozgalom ez ellen az előítélet ellen küzd. Én pedig magyar szerzőként is érintve vagyok, nem esik jól, ha a magyarságom negatív hatással van írásaim népszerűségére. Magyar olvasóként is érintve vagyok, mert büszke vagyok a hazámra, a magyarságomra, és büszke a tehetséges magyar íróinkra, költőinkre, szeretném, ha minél többen megismernék őket.

Az első regényem megjelenését sok évvel ezelőtt egy kiadó azért utasította vissza, mert magyar helyszínen, magyar szereplőkkel játszódik, és még az írói nevem is magyar. Azt mondta, hogy helyezzem át a sztorit Amerikába, nevezzem át a szereplőket és válasszak magamnak egy jól csengő, egzotikus írói álnevet, akkor kiadja a könyvet. Nem fogadtam el az ajánlatot. Ez nem az én utam. Nem vagyok hajlandó megtagadni a hazámat, a magyarságomat, önmagamat a sikerért.

 Ön már szinte örökös tagnak számít a Legyél Te is író pályázat zsűrijében. Az első díjátadó rendezvényen jelentették be, hogy megalakult a FITT azaz a Fiatal Író Tanoncok Társasága. Mesélne nekünk erről egy kicsit, hogy hogyan is született meg ez az ötlet, és valójában mi is a célja a FITT-nek?

Judit: Zsűrizés közben, ahogy a gyerekek meséit olvastam, többször felkaptam a fejem. Jaj, de jó írás! Azta, micsoda fantázia! – és ehhez hasonló gondolatok, érzések jöttek. Tényleg volt a pályázatra érkezett művek között néhány kiemelkedő írás. Nem voltak hibátlanok, mindegyiken lehetne még javítani, de a tehetség sütött belőlük. Úgy gondoltam akkor, hogy ezt nem szabad szó nélkül hagyni. A tehetséget ápolni kell, fejleszteni. Jeleztem Bálintnak és Sky-nak, a MKMT alapítóinak, hogy mentorálni kéne ezeket a gyerekeket. Ők pedig kaptak az ötleten. Mire eljutottunk az eredményhirdetésig, kikerekedett a program irányvonala és összeállt a mentorgárda is.

A program célja, hogy felkarolja és segítse az ifjú író-tehetségeket. Cél a gyermekek írói készségének fejlesztése, kreativitásuk kibontakoztatása, néhány írói technika megismertetése. Továbbá segítség nyújtása az íróvá válás útján, irodalmi pályázatokra való felkészítéssel, illetve megjelenési lehetőségek biztosításával.

Mindemellett kiemelten fontosnak tartjuk az olvasóvá nevelést, hogy kicsit visszakanyarodjak a korábbi kérdésre.

 Most, hogy már pár hónapja működik ez a mentor program, mi a tapasztalata? Élvezik a fiatalok a közös munkát?

Judit: A programban egyszerre hat gyermek vesz részt. A többségük nagyon lelkes, nekem úgy tűnik, hogy határozottan élvezik ezt a fajta munkát, aktívak, izgatottak. Jellemzően megfogadják a tanácsainkat, fejlődnek. Persze, mint minden csapatban, itt is van olyan, aki nehezebben motiválható, kevesebb feladatban vesz részt, de mi is tudjuk, hogy az iskolai és egyéb tennivalók mellett bizony a FITT egy plusz teher számukra, nem könnyű beilleszteni az életükbe. A program nem kötelező, nem hajtjuk őket, mindenki annyit vállal, amennyit elbír, így aztán nincs kényszer íze a dolognak, és a jó hangulat töretlen.

 Mivel a gyerekek mind 10 év körüliek, mennyire nehéz az, hogy a szülőkön keresztül kell velük kommunikálni? Befolyásolja ez a szakmai munkájukat?

Judit: Semmiféle nehézséget sem okoz. Nem érzem azt, hogy különösebben befolyásolná ez a fajta kommunikáció a munkát. Ha mégis, akkor is inkább pozitív módon. Ebben a korban még nagyon fontos a szülői támogatás, egyrészt ő tudja közvetlenül motiválni, biztatni a gyermeket, ezáltal hatékonyabb, mintha csak ránk lenne bízva. Másrészt a szülőn keresztül érkezik a kis tanonchoz az elismerés, a dicséret a részünkről, ami őt is megerősíti szülői minőségében, ezáltal szorosabbá fűzi a szülő-gyermek kapcsolatot. Sokat dicsérünk, mert hiszünk a pozitív megerősítésben, így a szülők folyton büszkék lehetnek csemetéikre.

 Még csak néhány hónap telt el a kezdetektől, de van olyan esemény, eredmény, vagy akár mentorált fiatal, amire/akire már most is büszkék?

Judit: Nagyon szép meséket küldenek a gyerekek, büszkék vagyunk rájuk. Ősz végén többen is beneveztek egy nagy mesepályázatra, bízunk a sikerükben, de az eredményekre még várnunk kell. A FITT első sikere a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátékán született, melyre Tanka Sophie nevezett két társával. Az olvasójáték egyik feladata egy film-szinopszis megírása volt, melyet Sophie vállalt. Mentorcsapatunk véleményei, tanácsai segítették ebben. Végül Sophie és csapata az első helyet érte el a kategóriájukban. Néhány hete pedig Szabó Lilla egyik meséjét olvasták fel a Kolozsvári rádióban esti meseként. Lilla ezt a mesét az egyik általunk adott feladatra írta.

 Egy ilyen program sikere nagyban függ a mentoroktól. Hogyan kerültek kiválasztásra? Hogyan tudják összehangolni ennyi, egyébként is elfoglalt író munkáját?

Judit: A mentorok mindannyian a MKMT mozgalom tagjai. Főként meseírók, illetve mind olyan emberek, akik valamilyen formában gyerekekkel is foglalkoznak. Úgy emlékszem, hogy az első Legyél te is író! pályázat zsűrijének tagjai voltak mind. Így gyakorlatilag a zsűrizés feladatából váltottak, váltottunk át a mentorálásra.

Online, e-mailen keresztül tartjuk egymással a kapcsolatot, a feladatokat megosztjuk magunk között, minden feladatnak megvan a gazdája, így nem nehéz összehangolni a munkát. Ám a legfontosabb összetartó erő az, hogy mindenki komolyan veszi a feladatát, felelősséggel, türelemmel és szeretettel dolgozik.

Tavaly decemberben folytatódott a Legyél Te is író pályázat. Várható, hogy újabb gyerekek kerülnek kiválasztásra? Lesz új FITT-es csoport? És ha igen, marad a régi stratégia, vagy változtatnak valamit a programon?

Judit: Igen, várható a program folytatása. 6 gyermekkel foglalkozunk egy éven keresztül, erre szerződtünk a tanoncokkal, ősszel zárunk. A tervek szerint ezután újabb hat gyermekkel folytatjuk a programot. Mindeközben kiírásra került a meseíró pályázatunk újra, melynek várhatóan májusban lesz az eredményhirdetése. Sőt, az év második felében fog futni a harmadik pályázatunk.

Hosszú távú tervünk az, hogy minden évben két pályázata legyen a mozgalomnak. Ezért úgy döntöttünk, hogy megduplázzuk a mentorprogramot is. A jelenlegi mentorcsapaton kívül feláll egy új csapat, akik nyáron kezdik majd el a munkájukat a most futó pályázat legtehetségesebb gyerekeivel. Nemrég sikerült lezárnunk a mentorok felkérésének folyamatát.

Az új mentorcsapatot Bombicz Judit meseíró fogja vezetni, az első gárda vezetését pedig Radics Renáta írónő veszi át tőlem. Én a teljes program irányítója leszek/maradok, és igyekszem egyformán segíteni mindkét csapat munkáját Nemere István védnöksége mellett.

Hogyan képes ennyi mindent összehangolni a mindennapokban? Van még helye új terveknek a napi 24 órában?

Judit: Nem könnyű. Minimum három pályán egyensúlyozom egyszerre. A család, az irodalom és a tanítás. Mindegyik egész embert követelne. Elég nagy a nyomás mindhárom irányból. Van egy kisfiam, plusz majdnem ötven „nagyfiam” az iskolában és a hat író tanonc. Hát, megesik, hogy elkavarodom közöttük, és hirtelen a saját fiam neve se jut eszembe.

Leginkább a pihenés rovására megy a dolog. Illetve a saját írói terveim megvalósítása csúszik. Rengeteg ötletem, tervem van még, amiről szeretnék írni, bízom benne, hogy egyszer idő is adatik hozzá. Most nagyjából ott tartok, hogy annyit írok, amennyit megrendelnek a magazinok, félkész regényem, mesekönyvem, meseregényem vár a folytatásra. És nem utolsó sorban Nemere Istvánnal is szívesen írnék még néhány közös könyvet, amire István örömmel vállalkozna, ha hajlandó lennék végre belekezdeni, egy-két ötletről már beszéltünk ezzel kapcsolatban. Új tervek, új ötletek mindig vannak, szerintem unatkozni akkor se tudnék, ha még kétszáz évig élnék.

Bódai-Soós Judit hivatalos oldala

Rebecca Reed: Neon Hearts

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek és a MKMT Mozgalomnak, Rebecca Reed írónőnek, hogy elolvashattam a nemrég megjelent regényét, a Neon Hearts-t, amely egy romantikus meleg regény. Tele szenvedéllyel, küzdelemmel és titkokkal.

Rebecca Reed:

Neon Hearts

Tartalom:

Adrian utolsó éves a Hartfordi Egyetemen, ahol festészetet tanul. Nem találja a helyét, és egyik hülyeséget csinálja a másik után, aminek eredményeként kirúgják a kollégiumból. A gyűlölt nevelőanyja egyik rokonát, Tristant kérik meg, hogy fogadja be Adriant a maradék néhány hónapra.

Tristan nem boldog az új jövevénytől, akkor pedig különösen nem, amikor rájön, hogy Adrian furcsa érzéseket indított el benne. A nősülés előtt álló férfi összezavarodottan küzd a különös érzések ellen, emellett a családjával is meggyűlik a baja. Rövid időn belül döntenie kell, felvállalja-e önmagát, kockára téve ezzel a kapcsolatát az apjával és a barátnőjével, vagy elfelejti Adriant. Ráadásul váratlanul felbukkan a féltestvére, Christopher is, akivel sosem bírták egymást. Tristan pillanatokon belül csupa olyan problémával szembesült, amiket nyolc hosszú éve próbált elkerülni…

Véleményem:

5/4,5

Rebecca Reed írónő egy újabb oldalát mutatja meg az olvasók számára. A Neon sorozat ezen része sokkal mélyebb hangvételű. Rengeteg titkot és küzdelmet rejt magában. A Neon Hearts tényleg a szívek küzdelméről szól, sőt önmaguk elfogadásáról.

Szerintem ezt a részt mindenkinek el kellene olvasnia, aki nehezen fogadja el azt, aki valójában. És most nem a nemi identitásra gondolok, hanem úgy általánosságban, mert ebben a kötetben minden benne van, hogy hogyan ismerjük meg önmagunkat.

Hogy mennyi felesleges harcot tud megvívni az ember saját magával szemben. Szinte hihetetlen. Erre a legjobb példa Tristan, az egyik főszereplő, aki a regény végére megérti azt, hogy nem mindig a titkolózás és az elfojtás a legjobb megoldás.

Emellett a másik fontos dolog, amit a regény megmutat az az, hogy ne ítéljünk külsőségek alapján. Ezt sok embernek meg kellene tanulnia, hisz nem minden a külső.

A testvéri kapcsolat is eléggé fontos szerepet kap a regényben.

Egyszóval a sorozat ezen része tanító jellegű is.

Kicsit jobban megismerem volna még a kertészt is, akinek voltak titkai, bár lassan minden kiderült, mégis hiányérzetem maradt. De örülök, hogy az ő fejébe is beláthat az olvasó kicsit, s rajta keresztül megismerhetjük, Christ, Tristan öccsét.

A másik kedvenc szereplőm Adrian volt, aki ízig-vérig művész lélek. Szívesen olvastam volna erről az oldaláról egy kicsit többet.

Az írónő stílusa még mindig nagyon tetszik nekem, hiszen a humor már a védjegyévé vált, még a legkomolyabb témák feldolgozása alatt is. Ennél a résznél érzem azt a változást, hogy kezdi a negatív szereplőket tényleg negatívvá formálni. Ennek tökéletes példája Kimbelry volt.

Rebecca Reed írónő hivatalos oldala
Helma kiadó

Rebecca Reed: Kéretlen kerítők

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek és az MKMT Mozgalomnak, Rebecca Reed írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam a Kéretlen kerítők című, humoros romantikus regényét. Azt mondják, hogy a barátok akkor barátok igazán, ha a te érdekedben áskálódnak a hátad mögött. Hát nem tudom, hogy ez a való életben mennyire igaz és mennyire van ez pozitív hatással az emberre, de egy biztos, ezen a regényen sokat dobott. A humor fontos szerepet játszik benne, jókat lehet rajta mosolyogni és nevetni. És erre az embernek nagy szüksége van, főleg akkor, ha egy nehéz időszakon van túl.

Rebecca Reed:

Kéretlen kísérők

Tartalom:

Alisha négy kollégájával lakik egy fedél alatt, akik a legkevésbé sem hétköznapi alakok.

A céghez, ahol dolgoznak, új főnök érkezik, akiről kiderül, hogy Alisha számára nem ismeretlen, és nem is közömbös férfi.

Egymáshoz való közeledésük útját kínos események kövezik, amelyeknek nem csak Alisha, de a jóképű főnök is részesévé válik.

Véleményem:

- karakterek: 5/5

- leírás: 5/4

- olvashatóság: 5/5

- humor: 5/5

 Mindenki azt mondja, hogy a nevetés gyógyír minden bajra, de legjobban a lelket gyógyírja. Egy szívből jövő nevetés ezer szem gyógyszerrel is felér. És ebben nagy igazság van. Hiszen a léleknek és a testnek is egyaránt kell a pihenés és a kikapcsolódás. És aki olvas, mindkettőt teszi, de aki Rebecca Reed humoros bohókás történetibe veszik el, annak a legjobb. A kéretlen kerítők egy olyan regény, amely bőven bővelkedik humorral. De ennél sokkal fontosabb mondanivalója is van, pl. : a barátság ereje, és hogy a családot nem a vér teszi. Egy család lehet akár általad választott személyek elegye is. Alisha rá a legjobb példa. Lehet, hogy a barátai a legfurább és legkülönfélébb emberek, mégis hűek.

Ez a regény méltón tükrözi az írónő könnyed és humoros stílusát. Aki olvasott már tőle, az tudja, hogy mire számíthat. A szereplők olyanok, mintha az olvasó barátai is lennének egy kicsit. Azonosulni lehet velük. És ha egyszer elkezdesz ismerkedni velük, már csak azt veszed észre, hogy vége. Mert annyira magába szippantott az a világ. Olvasás után sokáig úgy éreztem, hogy ennek itt még nem lehet vége. Nemcsak azért, mert megkedveltem a szereplőket, hanem azért is, mert nekem olyan, mintha nem lenne lezárva. A szereplők egyszerűen nem engednek el, mint olvasót. Annyira kíváncsivá teszi azt a személyt, aki a történetbe elveszik, hogy hogyan alakult tovább a szereplők sorsa. Vajon milyen akadályokba ütköztek? Mennyire lett könnyű túllépniük egy-egy élet adta akadályon? Van számukra boldogan élnek még meg nem haltak rész? Rengeteg a kérdés. Viszont a legfontosabbra megkapjuk, mit is jelent a barátság. Mennyit kell harcolni önmagaddal, hogy megértsd a boldogság neked is kijár.

Alisha és Fabian kapcsolata humorosan kezdődött, mégis rengeteg nehézséget görgettek a saját útjukra. Ebből is az a tanulság, hogy amit már egyszer hátrahagytál, az a múlt, békén kell hagyni, de ami előtted van a jövő, amiért megéri harcolni. Lásd Alisha és Fabian szerelmes, humoros történetét. 

Rebecca Reed hivatalos oldala
Helma kiadó

Rebecca Reed: Érted teszem

Szeretném megköszönni Sky S. T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak és Rebecca Reednek a bizalmat, hogy még megjelenés előtt lehetőséget adott arra, hogy elolvashassam hamarosan megjelenő könyvét, amely az Érted teszem címet viseli. Ez a romantikus-erotikus regény egy család életét meséli el, amiben van megtalálható a verbális és nonverbális bántalmazás is.

Rebecca Reed:

Érted teszem

Tartalom:

Christina egyszerű banki ügyintéző. Anyjával és egyetemista húgával, Laurával osztozik egy kis lakáson. Nyugodt, hétköznapi életüket felborítja édesanyja váratlan betegsége, de még inkább, annak tetemes kezelési költsége. A pénz megszerzése érdekében Christina eszkortlánynak adja ki magát, és elkíséri Brandont, a jóképű üzletembert egy kéthetes úttal egybekötött esküvőre.

A kiruccanás során Christinának nem csak az érzelmeivel, de a saját múltja árnyékával is meg kell küzdenie, ugyanis Brandon olyan helyre viszi őt, ahová ő a legkevésbé sem vágyott…

Vélemény:

- karakterek: 5/5 

- leírás: 5/5 

- olvashatóság:5/5 

- történet:5/5

Rebecca Reed írónőnek ez a regénye nagyon mélyen bevezet minket olvasókat a vágyak, a titkok és a küzdelmek világába. Hiszen ez a története kész hullámvasút. Mikor elolvastam a címét, arra gondoltam, hogy egy rózsaszín vattapamacsba csomagolt leányregényt kapok. Pedig ismerem az írónő írásait, mégis sok mindent meglepetésként ért. Először is ebbe a sztoriba mellőzve éreztem a humort, bár nem is igazán illett volna a történethez. Számomra Christina egy nagyon erős karakter. Sok mindenen ment keresztül, mégis meg tudta őrizni a józan eszét, amikor egyszer csak az apjával találta szembe magát. Azok után, amit tett, én nem biztos, hogy ennyire józanul tudtam volna viselkedni vele. Brandon szintén meglepetést okozó karakter volt a számomra. Mert megmutatta azt, hogy az is meg tud változni, akiről nem is gondolnánk. A szereplőket ebbe a regénybe sok meglepetés éri majd, nem csak azért, mert megismerik saját maguk valódi énjét, hanem mert a múlt sem kerüli el őket. A múlt, amely mindenkit kísért. Donald számomra nem hiába lett egy negatív karakter. Ahogy előre ment a történet, és megismertük őt, én egyre jobban meg tudtam volna ölni őt. Nem tudom elképzelni, hogy egy szerető férj és apa így bánjon a családjával, ahogy ő bánt velük. Tetszett, hogy az írónő próbálta a szebb oldalát is megmutatni a sok negatívum mellett a dolgoknak. Itt a humor a háttérbe maradt, de a csipkelődés megvolt, ahol érezni lehetett a családi kötelek összefogását. A könyv csak az írónőnél elérhető jelenleg. 

Rebecca Reed hivatalos oldala
Helma kiadó