Surovec Róbert: A halál anatómiája (A halál anatómiája I.)

Szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak és Surovec Róbert írónak a lehetőséget, hogy megbíztak bennem és lehetővé tették azt, hogy elolvassam Surovec Róbert: A halál anatómiája című első misztikus-krimi regényét. A történet maga visszarepít a 1890-es évek végére. Egy olyan városba, amely a mai napig létezik, és rengeteg történelmi épülettel rendelkezik. De hogy melyik ez a hely, lentebb kiderül.

Surovec Róbert:

A halál anatómiája

(A halál anatómiája I.)

Tartalom:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1896 ​januárjában az éj palástja alatt elterülő Kassán meggyilkolnak egy fiatal nőt. A nyakán éktelenkedő két szúrásnyomon keresztül kiszívták a vérét. A rejtély még csak tovább fokozódik, amikor az áldozat holtteste hirtelen eltűnik a halottasházból, ahonnan az egyik szemtanú szerint a hulla a saját lábán sétált el. A rendőrkapitányság alkalmazottai természetesen heves nyomozásba fognak, ám egyidejűleg a Felsőmagyarország című napilap szerkesztőségének két tagja is megpróbálkozik az ügy felgöngyölítésével. A színésznő, Rhédey Anna szerint vámpír követte el a gyilkosságot, azonban a tanár, Grossz Kálmán racionális magyarázatot szeretne adni a történtekre. Vajon melyiküknek lesz igaza? Sikerül megoldaniuk a rejtélyt? Ahogyan az a krimikben lenni szokott, a végén mindenről lehull a lepel.

A szerző alapos kutatómunkát végzett első regényének megírásához, hogy hitelesen tudja visszaadni a 19. századi Kassa hangulatát. Számos történelmi ténnyel és valós helyszínleírással fűszerezte meg sorait, mely által az olvasó valódi időutazáson vehet részt

Véleményem:

Ez a legelső könyvem az írótól, de biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Mert valahogy megfogott az író stílusa, és maga a történet is. A legjobban mégis az tetszett, hogy van valóság alapja a történetének, és olyan valós helyen játszódik ahol számtalan történelmi esemény is megtörtént. Ez a helyszín nem más, mint Kassa.

Olvasás közben az ember visszarepül a múltba, pontosabban a 1890-es évek végére. Hogy miért is fontos ez a dátum, az majd kiderül a történetből. De el kell ismernem, hogy nagyon hitelesen van bemutatva és jellemezve az akkori kor. A ruhák leírása, az életforma mind hiteles. Látni, hogy az író sok kutatómunkát végzett, hogy megfelelően be tudja mutatni az olvasóknak. Tetszik, hogy a könyvben szerepelnek újságcikkek, térkép is van benne, amely hiteles és szépen megmutatja azt, hogy hol találhatóak a helyszínek, amelyek a könyvben szerepelnek.

Olvasás közben hol megborzongtam, hol mosolyogtam vagy éppen a könnyeimet törölgettem. De volt olyan, hogy hitetlenkedve a fejemet ráztam. Számomra Anna karaktere példa értékű volt. Persze tudtam azt, hogy már azokba az időkben is voltak, olyan női személyek, akik kíváncsi természetüknek nem tudtak parancsolni, és mindenbe beleütötték az orrukat. Mégis üde fénypont volt Anna.

Kálmán és Anna karaktrei szórakoztattak, hiszen más nézőpontból közelítették meg a témát. Az egyik merészebb szempontokat vett figyelembe, még a másik a talajon állva próbált rájönni a rejtély kulcsára. De hogy ez mennyire sikerült nekik és kinek is volt igaza, az igazán csak a végén derül ki.

Azok az olvasók, akik nem csak olvassák a könyvet, hanem együtt is próbálják megfejteni a szereplőkkel, azoknak rengetek jel van elrejtve. Ezzel is izgalmasabbá téve a olvasást. Sok izgalmas valós és téves elmélet születhet így meg.

Számomra igazi meglepetés volt ez a könyv. Kevés ilyen hiteles történetet olvastam. Elejétől a végéig szépen ki van dolgozva, és követhetőek az események alakulása. A legmeglepőbb számomra az volt, hogy a fejezezek is részletekre voltak bontva. Így minden fejezet részei más szereplők gondolataiba engedtek betekintést. Az olvasó hol egy rendőr gondolatait ismerhette meg, hol Kálmán és Anna cselekedeteit vagy esetleg az elkövető gondolatvilágába engedett betekintést.

Tényleg csak ajánlani tudom azoknak az olvasóknak, akik szeretik azokat a történeteket, amelyek a valóság és a fikció közt mozognak. A krimi rajongóknak kötelezővé tenném.

Surovec Róbert hivatalos oldala

Helma kiadó

Vasárnapi mesedélután II.

 Gyurkovics Anikó:
A kisegér és a gólya

Berci, a kisegér korán ébredt. Egérpapa, Egérmama és a testvérei még aludtak. A kisegér nem akarta felkelteni az egész családot, ezért csendesen belebújt kék nadrágjába, fehér – piros kockás inget vett magára és elindult, hogy körülnézzen az erdőben. Ez volt a kedvenc elfoglaltsága. Körbejárta az erdőt, váltott pár szót az erdőlakókkal, akik már serénykedtek. Borzmama éppen színes ruhákat teregetett a ház előtt.

– Szia, Borzmama – kiáltott oda Berci a piros virágokkal díszített sárga kötényes asszonyságnak.

– Merre mész? – érdeklődött Borzmama.

– Megnézem, hogy minden rendben van-e az erdőben – mondta Berci és már szaladt is tovább.

A rétre érve Nyúlapónak segített felrakni a répával megrakott ládákat a kék teherautóra, majd elköszönt. A tópart közelében sírásra lett figyelmes. Kilesett a bokor mögül, és meglátott egy hófehér madarat, akinek a szárnya végén fekete tollak ékeskedtek. Hatalmas narancssárga csőre félelmetesen meredt előre.

Berci óvatosan kimerészkedett a bokor mögül és megállt távolabb tőle.

– Hát te ki vagy és miért sírsz? – kérdezte a madártól.

– Gólya Nándor vagyok, eltört a szárnyam, és lemaradtam a családomtól – válaszolta szipogva a gólya. – Segítesz nekem?

Berci egy darabig a fejét vakargatva járkált a tóparton, nem tudta mitévő legyen.

– Várj meg itt, elmegyek Egérpapáért, ő biztosan tud neked segíteni – mondta Gólya Nándornak és már szaladt is, ahogy a lába bírta.

Az odúhoz érve hangosan kiabálni kezdett.

– Mi a baj, miért kiabálsz? – kérdezte Egérpapa.

– Gyere, mutatnom kell valamit – hadarta a kisegér és már futott is visszafelé. Egérpapa követte őt a tópartra, ahol egyből észrevette a sírdogáló gólyát.

– Egérpapa, ő itt Gólya Nándor, eltört a szárnya, meg kell gyógyítanunk, mert így nem tud a családja után repülni.

– Sajnálom, Berci – mondta Egérpapa, és megsimogatta a kisegér buksiját –, én sem tudom őt meggyógyítani.

A kisegér együtt sírdogált a gólyával, de ekkor hirtelen Egérpapának támadt egy ötlete.

– Gyere, Berci, elvisszük Nándort az emberekhez, ők biztosan meggyógyítják majd.

– Biztosan? – kérdezte szipogva a kisegér.

– Ismerek egy kedves hölgyet a falu szélén, aki télen sajtot tesz ki nekünk és száraz kenyeret. Nagyon szereti az állatokat.

Így hát elindultak hárman, Egérpapa, Berci és Gólya Nándor megkeresni a kedves hölgy házát. Hamar megtalálták, a ház udvarán nyuszik futkároztak, cicák nyújtóztak lustán a kerítés mellett.

– Mi elbújunk itt a fa mögött, Nándor, te csengess be – mondta Egérpapa és elköszöntek a sérült gólyától. Gólya Nándor megnyomta csőrével a csengőt. Hamarosan egy fürtös kislány jelent meg az ajtóban. Meglátta a kapu előtt a gólyát és a lógó szárnyát.

– Anya, anya – kiabált a kislány –, gyere hamar. Itt egy törött szárnyú gólya.

A kislány és a kedves hölgy puha pokrócba bugyolálták a sérült gólyát, és óvatosan bevitték a házba.

Berci és Egérpapa mosolyogva integettek Nándornak a kerítés rései között majd boldogan elszaladtak elújságolni kalandjukat Egérmamának.

Benkő Tímea: Tanári

Szeretném megköszönni Benkő Tímea írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam legelső megjelent könyvét, a Tanárit. Olvasás közben sok régi emlék jelent meg a lelki szemem előtt. Hiszen, aki ezt a kötetet elolvassa, annak sok olyan emlékkel fogja eszébe jutni, amiről azt hitte rég elfelejtették.

Benkő Tímea:

Tanári

Tartalom:

Tolnai tanárnő két lábbal áll a földön, magabiztosan, s természetéből adódóan szenvedélyesen végzi a dolgát otthon és munkahelyén, egy magyar gimnáziumban. Úgy érezzük, mindenki csak nyerhet vele: a tanítványai, a munkatársai, a főnöke, a férje, a gyermekei, hiszen leleményes, talpraesett, művelt, okos és szellemes, ráadásul úgy tűnik, energiája kimeríthetetlen. Ki ne szeretne ilyen rendezett családban élni vagy ilyen szellemileg szabad iskolába járni? Az idill azonban addig tart, míg hirtelen ki nem húzzák lába alól a talajt. Bár szerencsére élvezi családja támogatását, egyedül kell eldöntenie, hogyan tovább – mert hiszen nem másnak, tanárnak született, erre tette fel életét. De van-e élet az iskolán túl is? S ez korántsem költői kérdés. Még csak nem is tanári.

Vélemény:

5/5

Az olvasó, amikor ezt a könyvét kezébe veszi, úgy érzi majd, hogy kicsit visszarepül a múltba. Oda, ahol még ő maga is kisdiák volt.

Jó volt kicsit nosztalgiázni a múltban. Így felnőtt fejjel jobban megértem a tanárainkat, igaz akkor más most a rendszer, mint most, de az akkori tanároknak is volt életük és családjuk.

A tanári című regény betekintést enged egy tanár életébe és azzal együtt a minden napos problémáiba.

Érdekes volt olvasni Tolnai tanárnő életéről. Volt hogy vele együtt nevettem vagy sírtam. Sok mindenen elgondolkoztam, sőt próbáltam magam az ő helyébe képzelni, ami nem volt könnyű. Külön érdekessége a regénynek az, hogy az írónő tudja, hogy miről is ír, hiszen ő maga is tanár. Úgy érzem, hogy ezzel a történettel szeretné megmutatni az olvasóknak azt, hogy ők is emberek, akiknek családjuk és nehézségeik vannak.

Az írónő stílusa könnyed és humoros. A történet csak úgy olvastassa magát. Az olvasókból többfelé érzelmet hoz ki a történet, de mind közül talán a legerősebb az együttérzés.

Sok útravaló és mondanivalót épített bele Benkő Tímea írónő a könyvébe.

A regény borítója nem adja igazán vissza a mondanivalót, de mégis sokatmondó. A borító érdekessége még az is, hogy az egyik volt diákja készítette számára.

Ami érdekes és tanulságos volt az a összmunka, ami minden nehézség ellenére is megvolt a karakterek közt.

Tolnai tanárnő a regény végére döntés előtt áll. De vajon hogyan dönt? A szív vagy az ész az erősebb? Mennyit bír ki egy tanár a mai világban? Mikor mondja azt, hogy elég? Milyen élet várhat egy tanárra, ha úgy dönt elég?

Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Benkő Tímea írónő regényébe.

Benkő Tímea írói profilja

Írók boltja

Könyv.sk