Oldalak

2025. május 31., szombat

Előolvasás: Sky S.T.: Apollónia I. (Asperg család III.)

Szeretném megköszönni Sky S.T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak és a Helma Kiadónak, hogy lehetőséget biztosítottak arra, hogy még megjelenés előtt elolvashassam Sky S.T. : Apollónia I. (Asperg család III.) című könyvet. Ez a kötet visszavezet a múltba és bemutatja, hogy honnan is indult el minden. De figyelem, semmi sem az, aminek látszik. Mert a titok nem fedi csak úgy fel magát, mert az el van rejtve.

Sky S.T.
Apollónia I.
(Asperg család III.)


Tartalom:

1904. június 15-én megszületik Apollónia, az ausztriai Asperg gróf és egy szolgálólány kapcsolatából, három olyan anyajeggyel a vállán, ami csak a kiváltságosoknak adatik meg. Hogyan lesz Apollóniából már tizenötévesen milliomos, egy évvel később skót márkiné? Kiért dobog a szíve egy életen át? Mire képes ez a hihetetlenül erős nő azért, hogy megvédje a gyerekeit és a vagyonát, hogy összetartsa a családot?
Az Asperg család 3. részében megismerjük végre a dinasztia alapítót és nem mindennapi életét.

"Utálom a családregényeket! Hosszú, évtizedeken, sőt sokszor évszázadokon át tartó nyűglődés, szenvedés, követhetetlen családfa... Jó. De akkor mi legyen Sky S.T. Asperg családjának történetével? El kéne olvasni... Ha már egyszer megkért rá... Egye fene! Essünk túl rajta!
Így fogtam a kezembe Emily ‐ és egyben az Asperg család - első kötetét.
Na, bakker! Ez jó! Sőt, mi több, nagyon jó! Nemhogy nem unalmas, de nem lehet letenni! Itt senki nem az, akinek/aminek látszik. Titok titok hátán! Jöhet a folytatás! Még nincs kész?! Akkor igyekezz! Az Emily 2-t már faltam, mint kiéhezett sáskahad a búzamezőt! Ha lehet még fokozni az izgalmat, akkor Sky fokozza. Biztos lehetsz benne, kedves Olvasó, hogy itt már a körmöd is lerágod. A szálak pedig egyre jobban összegubancolódnak.
A könyv végére már csak egyetlen dologra leszel kíváncsi: Ki az, aki ezt a családot elindította? Ki az, aki - még a halála után is - dróton rángat minden családtagot? Ki az a furmányos, számító, gyakran kegyetlen bábjátékos, akinek mindenki akarva, akaratlanul engedelmeskedik? Ki az a sakkjátékos, aki már a nyitólépés után pontosan tudja, hogy fog végződni a játszma; melyik bábu marad talpon, és kire vár pusztulás?
Hogy lesz egy elragadó csöppségből minden hájjal megkent - nevezzük nevén! - maffiavezér? Nos, ezekre a kérdésekre csak akkor kapsz választ, ha elolvasod a sorozat következő részét, az Asperg család harmadik kötetét, az Apollóniát!
Jó tanács: csak akkor kezdj bele, ha be is tudod fejezni! Mert különben: lekésed, lemaradsz, kifut, odaég... Bár még ez is megéri.
Én piszokul élveztem minden sorát. Pedig tényleg utálom a családregényeket! "

K. Kormos Noémi

Vélemény:

Ebben a könyve az írónő visszarepít minket az időbe, pontosabban az 1900-as évek elejére, amikor is megszületett a könyv és a sorozat erős főszereplője Apollónia Asperg.

Az ő születésével indul el egy új korszak is, amiről még egyelőre senki sem nem tud, kivéve a bába, aki meglátta a vállát ékesítő anyajegyet. De ez miért is fontos? A történetben kiderül.

Az Emilyben olyan gyakran emlegetett Apollónia most sok titkot fog feltárni a történetében. Olyan kérdésekre kapunk választ, amelyre az Asperg család első két részében nem lett kifejtve. 

Ez a könyv nagyon sok embert fog sokkolni, de nem is csodálom, hiszen itt minden van, ami kell. Titkos és tiltott szerelem, erős akarat, családi botrány és kavalkád, harc a hatalomért, az életért és a családért. Sőt ennél sokkal több mindent rejt, a rengeteg tanulság mellett.

Hiszen nem tudhatjuk a mai napig sem azt, hogy ki az akiben bízhatunk és ki az akiben nem, ezt Apollónia is megtanulta elég hamar, sőt azt is, hogy nem az számít, ami a múltban történt, hanem az, ami a jelenben van. Hiszen nap mint nap itt és most vívjuk meg a csatáinkat, főleg azokat, amik számítanak. Emellett volt még egy mondása, ami nagyon igaz és megfontolandó, az élők számítanak.

Hiszen sajnos a halottainkon már nem tudunk segíteni, de az élőkön még igen.

Érdekes volt olvasni és látni azt, hogy mi történt valójában, mit mesélt el Apolka a családjának és mit írt le.

Ő tényleg az a női alak, akire minden nő felnéz, mert nem csak anya, feleség és nemes, vagy olyan, aki húzza az igát a „semmiért” mint a legtöbb ember, hanem harcos, a családjáért és a gyermekeiért él, dolgozik de a saját élete is megvan. Hogy lehetséges ez? Egyszerűen, más idők voltak, más volt a prioritás, de mindenre szánt időt. Nem félt segítséget kérni és elfogadni, de csak azoktól, akikben valamilyen szinten megbízott.

Mert megtanulta azt a leckét, hogy előbb rendesen ki kell ismerni az embert ahhoz, hogy feltétel nélkül meg tudj bízni benne.

Viszont érdekes családi kapcsolatokra is fény derült. Olyanokra, amelyekre álmába sem gondolna az ember.

De hogy ne lőjek le minden poént, vedd a kezedbe és olvasd el mert megéri. Hiteles történelmi időszakok és valós személyek is meg vannak benne említve. Mondhatnám, hogy ez egy történelmi valóságos családregény, de mégis fikció, csak a valósággal van fűszerezve.

Rengeteg mindent lehetne még erről írni, de ne én beszéljek ennyit, hanem a sorok és a történet maga. Jó szórakozást.

2025. május 30., péntek

Interjú Teilinger Henriett Kingával a Más Világok írónőével

Szeretném megköszönni Teilinger Henriett Kingának, hogy elfogadta az interjúra való felkérésemet. Kicsit kifaggattam az írónőt az irodalomról, olvasási szokásairól és a könyvéről. Hiszen egy író nem csak ír, hanem olvas is. Lehet, nem látszik sokszor, de egy írói személyiség mellett ott van az anya, a feleség, a diák és a tanár, sőt maga az ember. Ezért is érdekes minden egyes ember. De most ismerjük meg a Más Világok szerzőjét. Akkor vágjunk is bele!


Sokszor csak az írót látják az olvasók, akik a könyved a kezükbe fogják. De ki is van a könyv mögött azt kevesen tudják. Mesélj, hogy kerültél Te az irodalom világába?

Henriett: Az első és legfontosabb, hogy egy ember van a könyvön túl is, aki reménykedik, érez, fél, nevet, szeret. Ugyanolyan problémákkal, örömökkel, vagy épp nyögvenyelős szürke hétköznapokkal a háta mögött. Mindig is az volt a legnagyobb erősségem, hogy legtöbbször sikerült rátapintanom a legmegfoghatatlanabb érzésekre magamban vagy másokban. Ha rájövünk és meg tudjuk fogalmazni, hogy mi a baj, az a legfontosabb lépés a megoldáshoz. Szeretem feszegetni az érzelmi határokat, feloldani a belső feszültségeket.
A könyvem is így született. Édesapám elvesztésének fájdalmát kezdtem el kiírni, mert 15 év után sem tudtam megnyugvásra lelni. Magamért írtam úgy, mintha a 20-30-40 évvel idősebb gyermekemhez szólnék. Hogy tanuljon belőle, legyen mihez nyúlnia, ha én már nem leszek ott neki. Ha nem leszek ott, hogy megválaszolhassam a miérteket, vagy tanácsot adjak, amikor szüksége lesz rá. Hogy továbbadjam a tapasztalataimat az emberi reakciókról és a motivációikról.
Ez a történet egyben egy metafóra-halmaz az összes bennem tomboló gondolatra, a megélt nyugtalan időszakokra, vagy épp boldog pillanatokra. És visszaemlékezés is a családi, baráti összejövetelekre, amelyekből mindig rengeteg energiát merítettem a tökéletlenségek ellenére.
Amikor kiderült a családban, hogy írok, anyukám rácsapott a lehetőségre. Ugyanolyan mély gyásszal küzdött ő is, mint én, és persze szerette volna megismerni a legbennsőbb, soha ki nem mondott gondolataimat. A végletekig támogatta a könyv megjelentetését, és azóta is a legnagyobb bíztatóm, hogy az írás az én utam...
Most már én is így érzem!

 A legelső regényed elég komoly témát boncolgat a gyászt és annak feldolgozását. Miért érezted úgy, hogy neked erről a témáról kell írnod? Hisz a legtöbb első könyves egy vidámabb témával kezd. De te mindjárt bele a közepébe.

Henriett: Szerintem mindenkinek arról kell írnia, amit megtapasztalt, mert csak akkor lehet hiteles, amit alkot. Csak akkor tud igazán mélyen, szívből írni róla. A legtöbb első könyves tini kora végén, vagy fiatal felnőttként kezd írni. Én idén leszek 40 éves, több mindent megéltem...
Bár a veszteségek feldolgozása elkísér minket gyerekkorunktól, a saját halálunk előtti utolsó pillanatig. A gyász ugyanolyan intenzív érzelemtenger, mint amely a szerelem vagy a szeretet megélésekor áthat minket. Nem szabad tabuként kezelni, elnyomni, ahogy én tettem oly sok éven át, mert szétmarcangol belülről. Én ezzel a történettel tudtam feldolgozni és lezárni, amit lekellett. És igazi megnyugvást hozott!

A Más Világok című könyved nem csak a gyászról, de a barátságról és a szerelemről, a családról is szól. Emellett bemutatod a saját meglátásod szerint a maffia világát. Számodra mennyire fontosak, mint olvasónak az érzelmek egy könyvben? Milyen könyveket szoktál olvasni?

Henriett: Örök romantikus vagyok. A szexualitás, a testiség ugyanolyan szerves része az életnek, mint a táplálék, így az sem baj, ha van benne erotika. Nagyon szeretem a romantikus, vagy akár erotikus fantasy regényeket, és az átvitt értelmű történeteket, de nem vetem meg a mitológiát és a különböző történelmi korokban játszódó "kosztümös" olvasnivalót sem. De éppen ennyire kedvelem a klasszikus irodalmat is, sőt imádok tudományos, vagy spirituális dolgokról olvasni!
Általában mást olvasok, mint amit írok. A lélektani és a romantikus vonal nálam nagyon meghatározó a saját regényeimben, de kell bele a fokozatosan felépülő izgalom. A saját - nem hivatalos - műfajom az "élet", amelyben mindennek jut szerep.

 Mi ugye szoktunk egymással beszélgetni, és sok minden ki is derült rólad. Ami érdekes volt, amikor megkérdezted, hogy számomra milyen a felső kategóriás könyv? Erre én akkor feleltem neked, de arról nem beszéltünk, hogy számodra milyen egy felső kategóriás könyv? Te hogy elemeznéd?

Henriett: Engem a formai követelmények, az író kiléte, vagy a trendek nem érdekelnek. Ami számomra fontos: az a szív! Hogy érzem-e benne a lelket, hogy képes-e maradéktalanul visszaadni a negatív vagy pozitív érzéseket, a vívódást, amik hasonló szituációban bennem felmerülnének? Több oldalról körbe van-e járva egy esemény- ill. gondolatsor? Lehet egy történetmesélés egyoldalú, E/1 személyben elmesélve, de nekem kell, hogy a mesélő empatikus legyen és gondolkodjon, más nézőpontból is megvizsgálja a helyzetét, mert csak akkor fejlődhet igazán a karaktere.
Kell az alapvető tisztelet megléte is! Ha a főhősnél, vagy a pozitívnak beállított szereplők párbeszédeiben ez nincs meg, akkor azt a könyvet már félre is tettem, és soha többet nem veszem a kezembe. Ráadásul engem taszít a káromkodás. Persze van olyan élethelyzet, vagy karakter, amikor kifejezetten helyénvaló egy-egy csúnya szó. Például egy alvilági főnök és csatlósai egyértelműen nem a szépirodalmi nyelvet használják, éppen így más a szóhasználata egy tininek, mint egy nyugdíjas korúnak. De összességében, ha nem feltétlenül szükséges, akkor alpári szavak nem kerülhetnek egy irodalmi műbe csak a trend és a lazaság látszatának kedvéért.

A karaktereid élethűek és szépen ki vannak dolgozva. Néha volt olyan érzésem, hogy nem csak Te, hanem a környezetedben élő személyek is jelen vannak a karaktereidben. Szóval mennyire gyúrtad össze a valóságot a fantáziáddal a karaktereid jellemét kialakítva?

Henriett: Nagyon! De a szereplők jellemvonásai vagy reakciói általában nem húzhatóak tisztán egy-egy személyre az életemből, még a főhősöknél sem. Ez alól kivételt képez Helena, aki az édesanyámat mintázza, valamint Frank, az Edző és Doki, akik az édesapám bölcsességét, gondolkodását, erejét formálják meg. Izabella egyszerre testesíti meg a nővérem és saját magam értékeit és hibáit, valamint egy elképzelt "énemet". Míg a férjem bizonyos jellemvonásai jelen vannak Nicolasban és Gregoriban egyaránt. És valóban volt egy olyan legjobb fiú barátom, mint Gregori, bár minket végül 14 év után szétszedtek a körülmények és az állandó hitetlenkedés. Belefáradtunk.
Hosszú a sor, ugyanis közel ötven karakter van a történetben. Természetesen bőven akadnak olyanok is, akik teljes egészében kitalált személyek, viszont mindannyian találkoztunk már hasonló személyiségekkel az életünk során. De hogy ki-kicsoda az emlékeimben, az örökre az én titkom marad...

 Mit gondolsz, hogy a mai irodalom piacán melyek azok a könyvek, amelyek keresettebbek?

Henriett: Szeretem a statisztikákat, közvéleménykutatásokat, főleg, ha én magam készítem, így a könyves csoportokban rendszeresen rákérdezek ilyenekre. Azokból azt szűrtem le, hogy a romantika tarol, de a történelmi (háborús és auschwitzi), a krimi és a klasszikus irodalom iránt érdeklődők is jelentős számban képviseltetik magukat.

Az emberek nagy része azért vesz könyvet a kezébe, mert kell a kikapcsolódás a szürke hétköznapokból. Minél fáradtabbak szellemileg, lelkileg, fizikailag, annál egyszerűbb hangvételű műfajhoz nyúlnak. A könnyebben emészthetőre való igény a társadalom energiaszintjének és az olvasók befogadóképességének mutatója.
Ám ez nem jelenti azt, hogy egy szórakoztató irodalmi mű ne ösztönözhetne gondolkodásra, mélyebb empátiára, vagy épp ne taníthatna meg az élet szépségeinek értékelésére.
Úgy látom, jelenleg a szórakoztató irodalom viszi a pálmát, éppen ezért hatalmas felelősség van az ilyen műfajban írók vállán, hogy könnyedebb stílusban ugyan, de minőséget fenntartva írjanak! Sajnos, egyre kevesebben tartják ehhez magukat...
Azt vallom, hogy egy szórakoztató irodalmi regényt éppen annyira felelősségteljesen kell megírni, mint egy szépirodalmit. Ez vonatkozik mind a szövegre, mint pedig a belső tartalomra. Nem szabad hagyni elkorcsosulni ezt a műfajt a könnyedség égisze alatt!
A könyv tanít! Amelyik erre nem képes, az nem is irodalom.

Nagyon sok író mumusa a marketing, te mit gondolsz erről? Mennyire nehéz reklámozni a saját könyvedet?

Henriett: Ez egy teljesen különálló szakma, ráadásul igen költséges és szerteágazó tudást kíván. Nem szeretek vele foglalkozni, ezért is bíztam a férjemre a terjesztést. Neki köszönhetően a legnagyobb könyvesboltokban (Libri, Líra) és webshopokban (Bookline, Mai Könyv, stb) a kezdetektől elérhető a regényem.
Ami a "követők és olvasók" megtalálását illeti, azt ebben a direktmarketing formában inkább hanyagolom. Szeretek ismerkedni, beszélgetni az emberekkel, kicserélni a gondolatainkat, megosztani az érzéseinket. A személytelenség és a mindent letolni a másik torkán nagyon távol áll tőlem. Számomra fontosabb embernek maradni ebben a rohanó világban, ahol mindenki megpróbálja túllicitálni, túlharsogni a másikat marketing címén.
Nem megyek bele olyan harcba, amit nem tudok finanszírozni, és ahol én mindig csak egy kis hal leszek, legfőképpen azért, mert látványcirkusz az egész!
Az írókról olyan összegeket gombolnak le a kereskedők, könyves eseményeket szervezők, amik 10-15 ezer eladott példányig meg sem térülnek. Egy kezdő, ismeretlen író (aki jobb esetben el tud adni 300-400 példányt), ha ezekre befizet, az olyan, mint a legmagasabb reményadó.
Aki rátalál az írói profilomra pl. a facebookon (Teilinger Henriett Kinga - Írói Oldala) eldöntheti, hogy tetszik-e neki a világról alkotott felfogásom és így kíváncsi lesz a könyveimre, vagy sem. A humor számomra életerő. A szarkazmus, irónia, fekete humor sem áll távol tőlem, és inkább viccet csinálok a rossz dolgokból, mint hogy leüljek búslakodni, mint az iszap.
Ráérek megvárni azokat, akik értékelni tudják, amit nyújtani tudok. Az írásaimban, vagy a posztjaimban önmagamat adom, hangzatos ígérgetések nélkül. Így bennem biztosan nem fog csalódni, aki a kezébe veszi a regényem.

Jelenleg dolgozol valamilyen könyvön? Ha igen erről kicsit tudnál mesélni nekünk? Vagy esetleg egy kis kulissza, hogy neked milyen szokásaid vannak írás terén?

Henriett: Fejben írok. Kiülök a gangra egy jó kávéval, és pörögnek a párbeszédek, gondolatok. Amikor készen van "odabent", már csak le kell gépelni és stilizálni. A másik szokásom, hogy jegyzetelek. Ha megfogalmazódik egy telitalálatos mondat, azt azonnal leírom egy papírra. Számlák, blokkok hátuljára, szórólapokra, reklámújságokra, vagy ami épp a kezembe kerül, és egy nagy dobozban összegyűjtve később szelektálom, vagy beillesztem őket a történetbe. A harmadik pedig, hogy idővonalat készítek magamnak. Ott vannak a legfontosabb események, nevek, helyszínek, hogy ne kavarodjak bele, vagy ne legyen ellentmondásos a történet.

Decemberben nekiveselkedtem az új regényemnek, aminek a címén még gondolkodom. Hősnőnk Lorina egy vidéki "lány", aki belevetette magát a nagyvárosi forgatagba, mint riporter és katasztrófa/háborús tudósító. De mélypontra kerül. Lassan visz az útja a lelkibékéje felé, miközben útinapló írásra adja a fejét, hogy kiszakadjon a negativitásból, ami elhatalmasodott rajta.
Egy adott időintervallumban, de két szálon fut a cselekmény, amely közel egy évet ölel fel. Ugyanazokkal a szereplőkkel, valójában két történet egy könyvben, amely végül kiad egy harmadikat. Az összefüggéseket csak úgy lehet megérteni, ha kinyomozzuk, hogy hol voltak a csatlakozási pontok a két teljesen különböző eseménysorban.
Afféle interaktív nyomozásra csábítom az olvasókat. Nem egy tipikus krimi, inkább kutatás, amelyben el kell különítenünk az elme érveit, a szív és a test vágyait, valamint a lélek rendeltetését. Erős pszichológiai, lélektani és romantikus vonal jellemzi. A lelki és fizikai "menekülés" központi téma, ez adja az "akciót" is.
Elviszem az olvasókat Ománba, egy gyönyörű arab országba, ahol a valós helyszínek és a kultúra bemutatása mellett lassan szerelembe is eshetünk. Aztán jönnek a bonyodalmak, és egy olyan csavar, amire biztosan senki sem számít...
A történet egy érzelmi hullámvasút, hol megnyugtató, hol vívódásokkal, kétségekkel teli. Nagyon mélyről indul, azután felemelkedik, majd ismét visszazuhan, újra és újra végigzongorázva az érzelmeink széles skáláján. Csalódás, kiábrándultság, kételyek, bizalmatlanság, magány duruzsol a fülünkbe, megtámogatva reális érvekkel, míg a másik oldalon ébredezni kezd a remény, a kötődés, a biztonságérzet és a megbékélés a megérzéseink nyomán. Ha egy mondatban kellene jellemeznem, akkor ez a könyv az Elme és a Lélek harcáról szól, amelyeket a főszereplőink kompromisszumokkal próbálnak meg újra egyesíteni, megbékíteni Lorinában.

Ha lehetne az irodalom terén 3 kívánságod, mi lenne az?

Henriett:
Első:
Az első regényemmel saját magam megnyugtatása volt a célom, és ezt már elértem. Anyukám noszogatására azért mentem bele a kiadásba, hogy másoknak is segítsen. Mert képes rá!
De ez egyben egy befektetés is volt, ami jó lenne, ha megtérülne, mégha nem is keresek rajta. Édesanyám nyugdíjas éveire félretett tartaléka áll a könyvekben, amit szeretnék neki visszaadni. Ez az első kívánságom.

Második:
A különböző könyves eseményeken igen drága a részvételi díj, ami a nem befuttatott íróknak szinte elérhetetlen. Ingyenessé tetetném, hogy mindenkinek esélye legyen képviseltetni magát ezeken a rendezvényeken.
Az Ünnepi Könyvhéten június 14-én a 31. standnál dedikálok 15:30-tól. Szeretettel várom az érdeklődőket!

Harmadik:
Az ország összes könyvtárának legyen kötelező beszereznie 1-1 példányt minden megjelentetett könyvből, egyenesen az írótól, állami finanszírozással, és minden egyes településen legyen könyvtár. Ez lenne az igazi kultúra-támogatás az állam részéről, jó lenne az olvasóknak, mert bármely műhöz hozzáférhetnének ingyen, és az írók sem jutnának József Attila sorsára.

 A végére hagytam talán a legelgondolkoztatóbb kérdést. Tudom, hogy neked csak nyomtatva jelent meg könyved, de mit gondolsz az elektronikuskönyvekről? Szerinted hogy lehetne harcolni az ellen, hogy illegális letöltőhelyre felkerüljön?

Henriett: Egyszerű a válaszom. Ha az ember valamihez hozzájuthat ingyen, akkor ostoba lenne érte pénzt adni. Az ingyenességet nem lehet kikerülni, hiszen emiatt jöttek létre ezek az oldalak, tehát mindig lesz rá kereslet és megoldás. Éppen ezért meg kell szüntetni az illegális letöltőhelyek létjogosultságát azzal, hogy egy közös, felügyelt platformon tesszük ingyenesen elérhetővé a digitális formátumú írásokat. Viszont részben állami kultúratámogatás címén, részben elektronikus könyvtári tagdíjból finanszírozva, kattintás alapú jutalékot kellene fizetni az íróknak, kiadóknak, ahogy egyes közösségimédia-tartalmaknál is csinálják. A visszaélések elkerülése érdekében, szigorú regisztrációhoz kötve és személyenként pl. havi 5 könyvre maximalizálva az ingyenes hozzáférhetőséget, afelett tagdíjjal megoldani az olcsó könyvhöz jutást. Nekem megérne havi 1-2 ezer forintot, ha bármit elolvashatnék!
Nem fogok álszenteskedni. Én is olvastam már letöltött történetet, vagy néztem filmet online. Hiszen ez a szórakozásnak az egyik legolcsóbb formája. Legtöbben nem tudunk megvenni havi 5-10 könyvet. Ezért kellene az ingyenes elérhetőséget legalizálni és bővíteni azzal, hogy a könyvtárakat magasabb szintre emeljük úgy, mint a harmadik kívánságomban.

Másrészt nagyon jók az e-könyvek, hasznosnak találom. De jelenleg, ami megjelenik e-formátumban, az max. 5 nap és fennvan a letöltős oldalakon. Ez hatalmas veszteség egy írónak, sok tehetségnek ezért kell feladni az álmait. Én magam sem tudom, hogy miből, hogyan fogom kiadni a 2. regényem.
A moralitás nem fog változni! Mert abban a pénzhiány dominál. Olyan megoldást kell találni, amivel az író is zsebre teheti a magáét, hogy legyen kedve újabb történeteket írni.
Mert bár írók mindig lesznek, mindig fognak új történetek születni, de nem mindegy a színvonal...


s oldala

2025. május 25., vasárnap

Előolvasás: Ria Anne Donovan: Napnyugta a parton

Szeretném megköszönni Ria Anne Donovannak, Sky S. T. írónőnek, a Helma Kiadónak és az MKMT Mozgalomnak, hogy lehetőséget biztosított arra, hogy még megjelenés előtt elolvashattam Ria Anne Donovan: Napnyugta a parton című kisregényét. Ez a regény merőben más, mint amit megszoktunk az írónőtől, mégis élvezhető és szórakoztató.

Ria Anne Donovan:
Napnyugta a parton


Tartalom:

Felejthetetlen nyárnak ígérkezett: meghitt esküvő és álommunka. Nórának mindene megvolt, amire valaha is vágyott, míg egy napon az élete gyökeres fordulatot vett. A férfi, akiben éveken át megbízott, és akit teljes szívéből szeretett, hirtelen kilépett az életéből, emiatt felmondott a munkahelyén és egészen Szálkáig menekült, hogy nulláról kezdje újraépíteni magát.

„ Áron és Nóra története szinte igazi tündérmese is lehetne. Hisz eme történet tele van érzelemmel, meglepetéssel és humorral.
Romantikus lelkeknek kötelező olvasmány.”
Menyhei Mónika

Vélemény:

Áron és Nóra története akár tündérmese is lehetne, de mégsem az. Mert annál sokkal, de sokkal több.

Az írónő itt egy új oldalát mutatja meg. Kiderül, hogy a humor sem áll távol tőle, sőt ellenkezőleg.

De aki az érzelmes oldalát szereti az írónőnek, az sem fog csalódni, hiszen eme kisregénybe számtalan érzelmet belesüllyesztett. Hol mosolyt csal az olvasó arcára, hol elgondolkodtassa, de megesik az is, hogy könny csillog majd mindenki szemébe a könyv végére. Tanulságos és érdekes történet.

Kikapcsolja az embert egy rövidke időre.

Én személy szerint bele tudtam élni magam Nóra szerepébe. Teqila okozott sok érdekes percet az biztos, de a Áront és Nórát se kellett félteni.

A regénybe a barátság, a testvéri összetartás, a csalódás és az újrakezdés hatalmas szerepet tölt be. Az írónő rámutat arra, hogy mekkora jelentősége van a családnak na meg a pletykának.

Hogy milyen az élet egy kisvárosban vagy pedig épp egy faluban.

Sajnáltam, hogy vége lett, mert voltak volna kérdéseim, amire nem kaptam választ. De sok minden le is volt írva benne.

És ami a legjobb, sokszor az olvasónak a képzeletét kell használnia arra, hogy kitalálja vagy megálmodja mi történt amikor…. Vagy mi történt volna, ha….

A tájleírás és a környezet leírás életszerű volt, szinte láttam a halastavat, vagy a kertet az elburjánzott növényekkel.

Aki szereti a romantikus történeteket, amelyek nem szokványos happy anddel érnek véget, akkor annak kötelező elolvasni. Vagy ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen is lehet még a szerelem. Mert tudjuk jól, hogy a szerelemnek ezer arca létezik, ez pedig az egyik.

2025. május 21., szerda

Előolvasás: N. Fülöp Beáta: Santorini szerelmesei

Szeretném megköszönni N. Fülöp Beátának és a Gyémántfelhő kiadónak a lehetőséget és a bizalmat, hogy még megjelenés előtt olvashattam eme nem mindennapi regényt. Hiszen ez a regény tele volt fordulattal és meglepetéssel. A baráti társaság élete nem csak játék és mese, hanem izgalom és fájdalom is. Mindennek oka van az életbe, és erre N. Fülöp Beáta: Santorini szerelmesei című regénye a legjobb példa.

N. Fülöp Beáta:
Santorini szerelmesei


Tartalom:

Santorini szerelmesei a kis szigetre vissza-visszatérő párok, akik egész ifjúkorukat tenger mellett a Kikládokban, illetve a kék kupolás, fehérre meszelt házikók között töltötték. Bohém fiatalságuk, nagyra törő álmaik felejthetetlen szerelmeket és életre szóló barátságokat kovácsoltak közöttük. Így volt ez évekig, mígnem egyszer történt valami, ami mindnyájuk életére árnyékot vetett, és megváltoztatott mindent. Hosszú évekre még a társaságot is feloszlatta.

Az elfeledett barátságok és halottnak hitt szerelmek azonban most újra életre kelnek egy váratlan utazás során. A múlt rejtélyei, eltemetett titkai lassan a felszínre szivárognak, és elindítanak egy megállíthatatlan lavinát.
Vélemény:

Sokáig gondolkoztam azon, hogy mit is írhatnék erről a regényről. Hiszen a címe sok mindent elárulhat az olvasónak, és a fülszöveg maga is. De mégis azt kell mondanom, hogy amit a könyv lapjain találtam, az minden várakozásomat felülmúlta. Hiszen rengeteg meglepetés és rejtély bújik meg a sorok mögött.

Sokan csak akkor fogják megérteni a miérteket, amikor a sorok mögé látnak. Ezt a könyvet nem lehet csak úgy felületesen elolvasni. Hiszen a fontos mondanivalója a sorok közt rejtőzik el.

Sok érzelmet kiváltott belőlem olvasás közben, volt, hogy sírtam, de olyan is, hogy nevettem. És éppen ez a lényege egy jó könyvnek, hogy érzelmet váltson ki az olvasójából.

A baráti társaság, akiket ebbe a könyvben megismerhetünk nem mindennapi kalandokban fognak részt venni. Hiszen az élet nem mindig móka és kacagás, nem mindig a napos oldalt kell megismerni vagy a sötétet, mert az életnek vannak árnyékosabb oldalai. Erről szól ez a történet is. Vagyis számomra ezt a tanulságot is megmutatta. Sőt azt is, hogy vannak olyan erős barátságok, amiket nem tudunk eldobni, még ha azt hisszük is, hogy megtettük. Vagy mindegy, hogy mi történik az életbe, az újra találkozás sokszor megrázó lehet, de ha igaz szívből jön, minden egyes nehézséget le tud győzni. Így van ezzel a szerelem is.

Sok kedvenc szereplőm lett a kötetbe, de mindenek előtt Krisz kapitány. Ő mindig olyasmit mondott vagy csinált amivel mosolyt csalt az arcomra. Néha már túlsúlyos kapitánynak is hívtam magamban. Miért? Olvasd el és kiderül.

Másik kedvencem Nati volt. Tetszett, hogy ő és Krisz mindig szívták egymás vérét. De megszerettem a többieket is: Milánt, Hédit, Mirát, Irinát, Yorgoszt, Nikétaszt, Lilit. Mind egyedi és különleges karakterek. Voltak olyanok, akiket nem tudtam hová rakni, de olyan is akadt, akiket ki nem állhattam.

Tetszett, hogy egyenlő számban voltak a pozitív és a negatív szereplők is.

De ami nagyon fontos és muszáj megemlíteni, az az, hogy van egy kerek történet, ahol mindenki szereplő, de ez mellett minden egyes párnak vagy embernek külön története is van. Van akinek könnyed, van akinek bonyolult. Sosem tudhatod, hogy ki a jó és ki a rossz.

Te mit tennél meg a szerelemért és meddig mennél el? Lennél olyan félelmetes mint Artemon? Vagy olyan elvakult, mint Nikétasz? Esetleg a barátság fontosabb mindenek felett számodra, úgy mint Natinak? Hogy miért kérdezem ezeket, és mi a helyes válasz rá, csak akkor tudod meg, amikor elolvasod a Santorini szerelmesei című könyvet.

De ezenkívül az írónő gyönyörű tájleírást is ad. És sokszor majd te magad is azt fogod érezni, hogy ott sétálsz a szereplőkkel és átéled azt amit ők.

Nem is áradozom tovább, ideje, hogy magad is megbizonyosodj róla, hogy milyen ez a könyv.

Köszönöm az élményt az írónőnek, N. Fülöp Beátának. Alig várom, hogy újabb és újabb világába elmerüljek majd.

2025. május 17., szombat

Farkas Anett: Sakk-Matt (Dávid és Vivien 0,5)

Most egyik kedvenc krimiíróm előzmény kisregényéről szeretném nektek elmondani a véleményem, amely nem más, mint Farkas Anett: Sakk-Matt című kötete, amelyből megismerhetjük Pintér Dávid múltját.

Farkas Anett:
Sakk-Matt
(Dávid és Vivien 0,5)


Tartalom:

TE NEM ISMERED, DE Ő ISMER TÉGED
Egy lány kétségbeesetten tárcsázza a rendőrség számát. A története hihetetlen. Mégis minden egyes iszonyú szava igaz.
Hamarosan kiderül, Méhész Alexandra a keresett sorozatgyilkos, Vilmos felesége.
Az ügyet a fiatal nyomozó, Pintér Dávid kapja.
A rendőrség falai között különös játszma bontakozik ki Dávid és a foglya között.
A fiatal nyomozónak vajon sikerül bejutnia Szandra elméjébe?
Vajon a lánynak mi a szerepe ebben az őrületben?
A GYANÚSÍTOTT KIVÁLÓ SZÍNÉSZ, PSZICHOPATA, ÉS MESTERIEN SZÖVI A SZÁLAKAT
Az elrabolt lányok
A magányos nyomozó
A megtört asszony
A narcisztikus gyilkos
A sakkjátszma
A megoldás kulcsa az egyetlen túlélőnél lehet, Szandránál.
Csakhogy itt senki sem az, akinek látszik.

Véleményem:

Már nagyon kíváncsi voltam Pintér Dávid történetére, akit már a sorozatban megismerhettünk. El sem hiszem, hogy megismerhettem az igazi énjét, amelyet mindenki elől elrejtett. A Sakk-Matt című kisregényből betekintést nyerhetünk sokunk kedvenc nyomozójának múltjába, és megtudhatjuk miért lett ilyen. Sőt megismerhetjük az első ügyét is. Hát őszintén mondom, már szinte sajnáltam őt a történtek miatt.

Ebbe a rövid történetben sem hazudtolta meg magát az írónő hiszen a csavarokat csak úgy csúsztatta be a történetbe. Sőt a kisregény vére egy hatalmas meglepetést tartogat az olvasói számára. Egy olyan fordulatot, amelyre senki sem számít.

Komolyan még ebbe a rövid történetbe is sikerült érzelmeket belevarázsolni. De legfőképpen a sorok közt megbúvó üzenet a lényeg.

Soha ne ítélj első látásra. Talán ez a mondat írja le legjobban az egész történetet. És még az, hogy semmi és senki nem az aminek látszik vagy mondja magát.

Ebben a részben megismerhetjük azokat a karaktereket, amelyek későbbiekben is feltűnnek majd a sorozatban. De egy szó mint száz, érdemes figyelmesen olvasni és élvezni Pintér Dávid múltját.

Jó szórakozást!


2025. május 15., csütörtök

A három grácia interjúja Hanna J. Nagy írónővel

 A mai napon barátnőimmel együtt Hanna J. Nagy írónőt kérdeztük ki írásról, irodalomról és szokásairól. Hálásak vagyunk, hogy bőséges és kielégítő válaszokat adott a kérdéseinkre, sok érdekességet tudhattunk így meg róla. Hanna J. Nagy Magyarországon született külföldön élő magyar írónő, akinek több verse is megjelent már antológiába illetve társszerzős könyvekbe. De meséljen inkább ő maga. 



Niki:Mennyire sikerült megismertetned magad az írás terén külföldön? 

Hanna: Az írás határokat nem ismer—ahogyan a gondolatok és érzések sem. Bár elsősorban magyarul alkotok, örömmel látom, hogy verseim és írásaim megtalálják az utat más nyelveken olvasókhoz is. A közösségi platformokon keresztül és egyes fordítások révén az alkotásaim fokozatosan átlépik az országhatárokat, és ez igazán felemelő érzés.

Angi: Mikor döntöttél az írás mellett?

Hanna: Talán nem is én döntöttem az írás mellett, hanem az írás talált rám. Gyermekkoromtól kezdve az írás volt az a nyelv, amelyen a legjobban ki tudtam fejezni magam, ahol szabadon áramolhattak a gondolataim. Ahogy teltek az évek, egyre inkább tudatosult bennem, hogy nem csupán egy kedvtelésről van szó, hanem egy mélyebb hivatásról.

Moncsi: Milyen érzés volt társszerzőként közreműködni egy könyv megszületésénél?

Hanna: Az írás sokszor magányos folyamat, de társszerzőként különleges élmény megtapasztalni a közös alkotás varázsát. Kiss Enikővel közösen formálni a Lelkünk foszlányai kötetet olyan volt, mintha egy lélekpárbeszédet folytattunk volna—egymás gondolataira reflektálva és kiegészítve. Különleges élmény volt ez az érzelmi és alkotói összekapcsolódás.

Niki: Novellákat is szoktál írni vagy csak verseket?

Hanna: A vers az elsődleges kifejezési formám, mert rövid sorokba sűríthetem a legmélyebb érzéseket. Ugyanakkor a próza világa is közel áll hozzám: írtam már novellákat és prózai műveket is, amelyekben kicsit tágasabban tudom kibontani a gondolataimat. Mindkét forma mást ad, és mindkettőt örömmel művelem.

Angi: Milyen mű várható tőled a jövőben?

Hanna: Az alkotás folyamata periódikus számomra, mindig új ötletek születnek. Jelenleg egy új versesköteten dolgozom, amely még mélyebben kutatja az emberi lélek rezdüléseit. Emellett egy prózai projektem is formálódik, amelyben a történetmesélés és az érzelemgazdag szöveg ötvöződik.

Moncsi: Mit gondolsz a mai irodalmi helyzetről?

Hanna: Az irodalom mindig alakul és fejlődik, miközben megőrzi a lényegét: az emberi érzések és gondolatok közvetítését. A digitális térben egyre több lehetőség nyílik az íróknak, hogy kapcsolatot teremtsenek az olvasókkal, ugyanakkor az értékes, mélyre hatoló művek megtalálása talán nagyobb kihívás, mint valaha. Hiszek abban, hogy az irodalom ereje örök, és mindig lesznek olyan alkotók, akik képesek igazán megérinteni az emberek lelkét.

2025. május 14., szerda

Előolvasás: Sky S.T. : Két könyv közt...... Minden a csirke

Köszönöm szépen a felbujtónak Sky S.T. írónőnek, az MKMT Mozgalomnak, a Helma kiadónak és a tettestársaknak, hogy részese lehettem ennek a bűnténynek. Hisz most mondhatnák azt, hogy elfogult vagyok, mert egy olyan könyvről írok értékelést, amelyben én is szerepelek. Lehet, hogy igen az vagyok mégis próbálok objektív maradni.

Sky S. T.
Két könyv között…
Minden, ami csirke


Tartalom:

,,Egy újabb sztorizós szakácskönyv – ezúttal A Magyar Könyv is Magyar Termék Mozgalom hivatalos bloggereitől.
Aki olvasta a Most főzünk, vagy dumálunk? vagy a Most főzünk, vagy bulizunk? című szakácskönyveket, már sejtheti, hogy mire készüljön ismét!
Ezúttal az én „csibéimmel”, azaz a bloggerekkel fogok egy különleges szakácskönyv-sorozatot az útjára indítani. Lesz itt minden: receptek, történetek, könyves élmények, saját írások!
Első alkalommal a csirke kerül az asztalra – meg a tepsibe, fazékba. Mellé kínálunk rengeteg kacagtató sztorit, még ha nem is köretnek, de felhőtlen szórakozásnak!
Üdvözlettel a konyhából és a könyvek mellől:
Sky S.T. - Sütő Éva (Sky) és szerzőtársai:
Elena Honoria (Elena), Haupt-Kutas Mónika (Móni), Lexy Könyv Otthona (Lexy), Menyhei Mónika (Moncsi), Nagy Dóra (Dóri), Oláh Timi (Timi), Pálinkás Angéla (Angi)."

Vélemény:

Ez a szakácskönyv nem egyszerű szakácskönyv lett, hiszen a bloggertársaimmal élményeket, emlékeket és műveket is megosztunk a receptek mellett. Megmutatjuk, hogy mi is ugyan olyan emberek vagyunk, mint mások az mellett, hogy olvasunk is.

Ebben a könyvben olyan történeteket is olvashattok, amelyek mosolyt csalnak az arcotokra, vagy éppen könnyeket a szemetekbe. Hiszen vannak megható, humoros, tanulságos és elgondolkoztató történetek is. Amelyek velünk történetek meg, sőt mesébe illőt is találtok benne, néha rémmesébe illőt. De a receptek mellett novellák, versek, könyvrészletek is felütik a fejüket.

Ha kellene választani melyik a kedvenc receptem vagy melyik történet tetszett a legjobban, nem tudnék. Mind más miatt különleges számomra, de a leginkább azért, hogy megismerhettem még jobban a társaim.

Sok olyan titokra is fény derül, ami nem csak nekem de sokunknak meglepetést okozhat. Van megemlékezés is bőven benne.

De hogy felcsigázzalak benneteket egy kis ízelítő belőle kérdések formájába, amire csak akkor kapsz választ, amikor elolvastad.

Hogy kerül a cipő a hűtőbe? Melyik csirke a kedvenc? Hogy kerül a csirke szeme a szekrénybe? Vajon a manók laknak a hűtőbe? A só mennyire veszélyes egy szerzet? A vak tyúk is talál szeget? Esetleg valamelyik kiscsibe bújt bele a tortába? A pap mit keres a csirkék közt?

Szóval érdemes elolvasni a felbujtónk által kitalált és megvalósított bűntény kötetett.

2025. május 12., hétfő

Teilinger Henriett Kinga: Más világok... amit csak lehetett!

Most egy olyan könyvről hozom el nektek a véleményemet, amelyet egy első magyar könyves írónő írt, személy szerint Teilinger Henriett Kinga. Ez a könyv egy érdekes történet, amely tele van meglepetésekkel.

Teilinger Henriett Kinga
Más világok...
amit csak lehetett!


Tartalom:

Izabella ​védelmező lélek, aki az önkontroll és a biztonság megszállottja, nem alaptalanul. Szülei alaposan felkészítették az élet nehézségeire.

Édesapja, Frank, gyilkossági nyomozó, így ami másoknak csak egy jó thriller a mozivásznon, vagy egy könyvben, az a lánynak a mindennapjai szerves része. Ebből fakadó bizalmatlansága miatt, képtelen megnyitni a szíve legmélyére vezető utat, mígnem találkozik Nicolas-szal, egy olyan fiatalemberrel, aki nyakig elmerült és fuldoklik az alvilág mocsarában. Ő már tudja, hogy a drogok, a prostitúció, az emberkereskedelem és a zsarolások jól felépített világából csak két úton szabadulhatsz ki: vagy segítséget kérsz, vagy belehalsz.

Azonban mindenkinek hatalmas árat kell fizetnie, akit egyszer magába szippantott ez a könyörtelen másik világ!

A történet nehéz témákat dolgoz fel az emberi kapcsolatok és a veszteségek sokféleségén keresztül, a korrupt rendőrség – a legelvetemültebb bűnözők – a megtört áldozatok – valamint a hétköznapi hősök küzdelmeinek és lelki harcainak bemutatásával.

A megrázó, egyben szívet melengető, fordulatokban gazdag cselekmény, komoly erkölcsi tanulságokkal szolgál az emberi kegyetlenség és a szeretet erejének szembeállításával.

Izgalmakkal teli, érzelmeken zongorázó, szókimondó történet, amely megnevettet, megríkat, bizserget és elborzaszt éppen úgy, ahogy a való élet.

Ha szeretnél megmaradni abban a hitben, hogy a világ, amelyben élsz, egy szép hely, akkor ne olvasd el! Azonban ha benned is megérett a változtatni akarás gondolata, akkor Isten hozott a Más Világokban!

Véleményem:

Amiért a kezembe fogtam a könyvet, az azért volt, mert érdekesnek találtam a fülszöveget, megfogott benne az, hogy maffia, rendőrség, korrupció. Mivel én szeretem az ilyen történeteket nem is volt kérdés, hogy elolvassam. Az elején már megfogott a könyv magának, és el kell mondanom ilyen is ritkán van, hogy én már a bevezető alatt könnyezem. De mégis megtörtént, azon gondolatok által, amit az írónő elmesél nekünk.

A második, ami nagyon fontos számomra a könyvben és végig kitart az a barátság. Nagyon jól át tudta adni Izabell és Gregori közti baráti kapcsolatot. Viszont Izabellhez illik Nicolasz karaktere.

Az egész történetben tetszett az, hogy voltak mélyebb és csipkelődősebb beszélgetések is. Lehet látni azt, hogy az írónő a tökéletességre törekszik.

Viszont azt sajnálom, hogy nem tudtam rá 5 csillagot adni, csak négyet. Ennek az a oka, hogy számomra, néhol túl volt írva egy-egy jelenet. De ez az alap történetből nem vett el semmit.

Volt olyan helyzet is amikor az írónő, túl sokszor váltogatta Izabell beceneveit szinte mondatonként.

Ettől függetlenül élvezetes a könyv sőt figyelmesen kell elolvasni, mert a sorok közt bújnak meg információk, amelyek a későbbi események során fontosak lehetnek.

Ami még plusz pont a könyvben, hogy sportról is szó van, amit a főszereplő hölgy űz. Hogy ez melyik sport, akkor derül ki, amikor elolvasod.

Összességében tetszett a könyv, érdekes élményekkel gazdagított. Szóval akik szeretik a krimit azoknak nem érdemes kihagyni ezt a könyvet.
Szerintem ezt a könyvet a későbbiek során még egyszer kézbe fogom venni és elolvasom, hiszen az írónő a veszteséget és a gyászt is feldolgozza benne. És valljuk be, hogy időről-időre szükségünk van ilyen könyvekre. És még valami, amit érdekesnek tartok, hogy a sorok közt jó tanácsok és közmondások is el vannak rejtve.

Farkas Pál: Lelkemből dalolnak a versek

Farkas Pál: Lelkemből dalolnak a versek Műfaj: Ve rseskötet Kiadó: Helma Oldalszám: 80 oldal Megjelent: nyomtatott és e-könyv formátumban ...