Garajszki Rozika
Tavasz
Mikor süt a nap és oly vidám vagyok,
Mikor elmúltak már a borús napok,
Mikor már lágy szellő kíséri léptünk,
Mikor a mínuszból már a pluszba léptünk.
Arcunk simogatja napnak édes fénye,
Kedvünk támad futni, ki a tágas térbe.
A napnak melege bimbót csal virágra,
Kinyílik a mező első ibolyája.
Zöldelni kezd a rét, doppingolja kedvünk,
Szineket kap itthon szép virágos kertünk.
Kinyílnak a rügyek fáinknak ágain,
Üde a levegő, szárnyalnak vágyaink.
Madárkák csipognak, a magasba szállnak,
Megjött a jó idő, mire egész télen vártak.
Eltűnik a depresszió, elillan a bánat,
Helyette a határtalan jókedv kapott szárnyat.
Mikor a boldogság az arcodon látszik,
Mikor napnak fénye az arcodon játszik,
Mikor a hőmérő már eléggé ravasz,
Akkor jön el nekünk az igazi tavasz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése