kép forrása: pexels.com
Ferger Annamária vagyok, kortárs szerző, feleség és anya. Egész fiatal korom óta foglalkoztat az írás, ahogy az olvasás szeretete is. Szeretem kiírni a gondolataimat, elképzelt világot megalkotni, miközben kiszakadok picit a valóságból. Mindig is álmodozó voltam, tele ötletekkel.
2016 óta 4 könyvem jelent meg nyomtatásban, ebből kettő verseskötet, egy ifjúsági és egy
new adult.
Nagy vers rajongó vagyok, szeretem a rímek játékát, ahogy érzelmet váltanak ki az olvasóból néhány sorban. Sosem féltem igazat írni, rávilágítani olyan dolgokra, ami mellett sokan elsiklanak. Verseim fájdalommal, csalódással, később pedig szeretettel telnek meg. Ifjúsági történetem könnyed, humoros történet, ami egy irodalmi táborba kalauzolja el az olvasót. A humorral fűszerezett könyv rávilágít a családi összetartás fontosságára.
kép forrása: pexels.com
Regényrészlet a Blind Love – Vak szerelem című felnőtt romantikus regényemből, amely még nyomtatásban nem jelent meg, viszont wattpad-en Wwendy06 felhasználónév alatt ingyen olvasható az egész történet.
„– Daniel, fogalmad sincs, hogy nézek ki, mégis itt vagy, velem. Honnan tudhatnám, hogy amit érzel, az igazi, és nem egy ábránd? Te meg attól félsz, hogy csupán a külsőd miatt vagyok melletted? – keserűen felnevetek.
– Ha komolyan ezt gondolod, akkor jobb is, ha ennek itt és most véget vetünk!
– Tudod mit érzek? – mondja indulatokat túlfűtött hangon a férfi. – Mint egy szirén, megigézel a hangoddal. Nem tudom kiverni a fejemből. És nehogy azt hidd, hogy nem tudom, hogy nézel ki. Az ujjaid hosszúak és vékonyak, mikor belém karolsz érzem, milyen törékeny, vékony az alakod. A hajadat belefújta a szél az arcomba, innen tudom, hogy selymesen puha és hosszú. Az illatod… mint egy afrodiziákum, amit kimondottan nekem készítettek… Lehet, hogy vak vagyok, de sok mindent látok. Nagyon sokan lefestettek már téged nekem, sokan csodálják az alakod, a szépséged, de nekem az észjárásod tetszik igazán. És ha tudnád, hány férfi tekintete akad meg rajtad, míg nem figyelsz… – itt elfúlik a hangja, majd szavaiba féltékeny él kerül. – Egyszerűen csak nem tudnám elfogadni, ha más karjaiban kötnél ki.
– De nincs más, Dan. Csak te meg én.”
kép forrása: pexels.com
Ferger Annamária: Az leszek
Mikor a hullócsillag földet ér,
Ott várlak, hol elalszik a fény.
Sóhaj leszek a hűvös szélben,
S szavak egyetlen ölelésben.
Édes leszek, mint a szilva,
S ha kell, virág, mi neked nyílna.
Vagy tűzben a parázs,
Mint forrón izzó varázs.
Az leszek, mit magadnak kivántál
Ott, valahol a hegy lábánál.
Kitárt két karod, remegő imád...
Valóra váltom, bármire is vágysz.
Én leszek a mindened, ha kell!
Maga a csillag, ki az eget érted hagyta el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése