Egy játék kihívásán belül olvastam el, Hajnal Kitti: Virágszirmok c. regényét, amelyet ingyen le lehetett tölteni karácsonyra a FairBooks kiadó jóvoltából. Azért is esett erre a kisregényre a választásom, mert kíváncsi voltam, hogy milyen az mikor az írónő nem a humorosabb énjét veszi elől. Hát ez a regény egészen szíven ütött.
Hajnal Kitti:
Virágsziromok
Tartalom:
Jácint élete maga a pokol, bár erről senki sem sejt semmit. Ő és a húga, Lili apjuk terrorjában élnek, amiből nem látnak kiutat. Jácint azonban megismer egy férfit, aki úgy tűnik, értelmet adhat az életének…
Vélemény:
Sokszor úgy érezzük, hogy az emberi lélek annyira törékeny és annyira megtiporható, mint a legszebb virág szirma. Ezt mutatja be az írónő ebben a regényében. Itt Kitti nagyon belement abba a világba, ami mély sebeket tud hagyni a fiatal vagy idősebb ember lelkén is. Olyan sebeket, amelyek sosem forrnak be, csak összehegednek. Jacint és Lili történetét olvasva összeszorult a szívem. A sok kegyetlenség miatt, amit nekik ki kellett állniuk, vagy amit művelt velük az édesapjuk. Nem csodálkozom azon, hogy Jácint egy másik ént talált ki magának, egy bátrabbat és idősebbet. Megértem Lilit is, aki fél nyitni az emberek felé. Talán én is rettegnék, ha azt kellett volna átélnem, mint ennek a testvérpárnak.
Az írónő itt tényleg szépen bemutatja, hogy milyen következményei lehetnek a családon belüli verbális és nonverbális erőszaknak. Megmutatja, hogy az alkohol és a túlzott stresszes élet mit tesz egy családdal, és hogyan szakítja szét őket. Az is kiderül, hogy sokszor az ártatlanok esnek áldozatul mindennek. A végkimenetel sajnos sokszor nem happy and, erre szeretné az írónő felhívni a figyelmet. És a végére feltennék egy kérdést, amin szerintem sokan elgondolkozunk majd. Ha túl későn vagy utolsó utáni pillanatban érkezik a segítség, vajon van esély még?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése