Bár csak mondhatnám azt, hogy az Egyesítve sorozat második része, egy szirupos málnaszörphöz hasonlító történetre sikeredett, de nem. Így ezzel az egy mondatos bevezetővel, szerintem rájöttetek arra, hogy Emy Dust: Szerelemmel szabadulva (Egyesítve II.) sorozat második részéről hozom el nektek a véleményemet. Az írónő itt a megkedvelt szereplők mellé újakat is teremtett.
Az első részből megismert Jack történetét tárja a napvilágra az írónő.
Emy Dust
Szerelemmel szabadulva
(Egyesítve II.)
Tartalom:
Jack Gleeson kiváló rendőr, barát és szenvedélyes férfi. Szereti a nők társaságát, nem a szíve vezérli a kapcsolatokban. Egy nap valaki belép az életébe akaratlanul is. A lány elutasító viselkedése kihívás Jack számára, ismeretlen múltja több problémát és akadályt gördít eléjük. Lesz még valaki, aki a múltból visszatérve mindent megtesz, hogy ők ne lehessenek együtt. Képesek megküzdeni egymással, egymásért?
A Bilincsbe zárt szerelemből jól ismert Jack saját útja a szerelemhez, nevetéssel, drámával, akcióval és a tőle elmaradhatatlan erotikával.
Jack és Victoria története
Vélemény:
Eme sorozat első része másra sikeresett, mint az első. Hiszen itt az egész történetet maga Jack fogja elmesélni az olvasóknak. Bár jó lett volna belelátni Victoria fejébe is egyes jelenetek után. Megismerni az ő szemszögét is, de remélem ha egyszer jön átdolgozott és bővített formában, akkor erre az olvasónak lesz lehetősége.
Ez a rész számomra eddig a leghumorosabb. Nem csak Jack és Brian közti civakodások miatt, hanem mert maga Jack sem kutya. Tetszett nagyon az, hogy a történt évekkel az ikrek megszületése után játszódik, ezzel is lehetőséget adva az olvasóknak arra, hogy őket is megismerjék, És az édes cserfes őszinte gyerekszáj mindig nagyot szokott lendíteni a történeteken.
Ez a rész is, mint az előző elég nehéz témákat boncolgat. A családon belüli verbális és nonverbális bántalmazás mellett, a titkot is olyanok amelyek mázás súllyal húzzák le az embert a mélybe.
Itt nagyon tudtam tisztelni Victoriát, hiszen az ő élete sosem volt egy leányálom. Nem csodálom, hogy sokszor a munkába menekült, vagy bujdosni kényszerült. Aki őt el tudja ítélni a tetteiért, az kezdjen el azon gondolkozni, hogy vajon ő mit tett volna a főszereplőnő helyébe. Talált volna jobb megoldást? Ha igen mit? És az valóban jobb lett volna?
Ő ennyi szörnyűség után nem mutatna távolságtartást az emberek felé?
Ezen a pár rövid de egyszerű kérdésen érdemes elgondolkozni. Még az első részben a nevetés és a könnyek játszottak a legnagyobb szerepet nálam, eme részben még a borzongás is társult hozzájuk.
Mert én minden egyes sorából kiéreztem a félelmet és rettegést ott ahol kellett.
Zenghetnék ódákat, magasztalhatnám a történetet de mégsem teszem. Hiszen ez is, mint a legtöbb történet mást ad az embernek. Sokaknak kellemes kikapcsolódást még másoknak elgondolkoztató történetet. Én az utóbbi csoporthoz tartozom. Mert bár a humor elveszi a komolyság élét, mégis ott van a sorok közt megbújva a lényeg. Csak észre kell venni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése